Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

Múlt év őszén felmértük a vízügyi szervek irodagép állo­mányát olyan szempontból, hogy szerveink mennyi és mi­lyen iroda-, ügyviteli géppel rendelkeznek, milyen azok használhatósága, a gépállomány összetétele. A felmérés igazolta azt, hogy a vízügyi szervek utóbbi években történt nagy­arányú fejlődésétől, főleg azonban az építési, termelési munka gépesítésétől az ügyvi­teli, nyilvántartási és adatszol­gáltatási tevékenység korszerű­sítése, gépesítése jelentősen el­maradt. Az országos adatokból levon­ható legfontosabb következtetés az, hogy a vízügyi szervezet megnövekedett feladataihoz ké­pest kevés, összesen 1586 db ügyviteli géppel rendelkezik. A jelentések szerint a jelenleg alkalmazott ügyviteli és adat­feldolgozási módszereket figye­­lembevéve, az irodagéphiány 550 db, a meglévő gépállomány 35%-a, amelyből 202 db az írógép, 328 db a számológép. Ez az arány tekintve, hogy az ügyvitel gépesítéséhez szük­séges gépi igényt nem is fog­lalja magába, nagyon kedve­zőtlen. Az évi rendszeres el­lenőrzések zárómegbeszélésein a műszaki és gazdasági munka hiányosságainak egyik lénye­ges okaként ismétlődően azt vetik fel, hogy hiányoznak a munka folyamatos viteléhez szükséges ügyviteli gépek. Egy ilyen alkalommal például az egyik vízügyi szerv igazgatója — jellemezni kívánva az iroda­gép-hiány súlyosságát — ©gy írógépért és egy számológépért nagy kapacitású földmunka­­gépet ajánlott fel cserébe. Ha ez a példa szélsőséges és nem is általános, mégis jól szem­lélteti azt, hogy az ügyviteli gépek hiánya mennyire hátrál­tatja nemcsak az adminisztra­tív, hanem a műszaki terve­zési, építési munka mene­tét is. Az országos adatok részletes értékelése alapján készült áb­rák tájékoztatást nyújtanak a gépek használhatóságáról (1. ábra), valamint a gépállomány összetételéről (2. ábra). Az 1. ábra szerint a kifogás­talan gépek száma 599 db, a gépállomány 38°/()-a. A „kifo­gástalan” megjelölés azt je­lenti, hogy a gépek a szokásos karbantartással folyamatosan használhatók. Nem ez a hely­zet a „használható” gépeknél, amelyek csak nagyobb, több­szöri javításokkal üzemelnek, s így időszakonként rövidebb­­hosszabb időre a használatból kiesnek. Ez már a munka me­netében is zavarokat okoz. Sok a tíz évnél öregebb, ki­­selejtezésre váró gép, az állo­mány 29%-át teszik ki. Naey részüket kényszerből használ-1. ábra ják annak ellenére, hogy ez csak rendszeres, igen költséges, tehát gazdaságtalan javítások­kal érhető el. Kiselejtezésükre azonban mégsem kerülhet sor, mert pótlásukra alig van lehe­tőség. Ezek a gépek rossz ha­tásfokkal működnek, az ügy­viteli munkában biztonsággal nem lehet rájuk számítani. Érdekes és jellemző képet nyújt a gépállomány összetéte­lét feltüntető ábra. A fejlődés szempontjából kedvezőtlen az, hogy az automatarendszerű, korszerű gépek aránya mind­össze 3%. A 962 írógépből pl. 2 villanyírógép, az 549 szá­mológépből pedig 50 db tekint­hető automatarendszerűnek. Az adatokból az is kitűnik, hogy az ügyvitel gépesítését jelenleg szinte kizárólag az írógépek és a kézi szorzógépek jelentik (arányuk a gépállományhoz vi­szonyítva 82%-ot tesz ki). Na­gyobb teljesítményű számoló -10

Next

/
Thumbnails
Contents