Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

Múlt év őszén felmértük a vízügyi szervek irodagép állományát olyan szempontból, hogy szerveink mennyi és milyen iroda-, ügyviteli géppel rendelkeznek, milyen azok használhatósága, a gépállomány összetétele. A felmérés igazolta azt, hogy a vízügyi szervek utóbbi években történt nagyarányú fejlődésétől, főleg azonban az építési, termelési munka gépesítésétől az ügyviteli, nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenység korszerűsítése, gépesítése jelentősen elmaradt.

Az országos adatokból levonható legfontosabb következtetés az, hogy a vízügyi szervezet megnövekedett feladataihoz képest kevés, összesen 1586 db ügyviteli géppel rendelkezik. A jelentések szerint a jelenleg alkalmazott ügyviteli és adatfeldolgozási módszereket figyelembevéve, az irodagéphiány 550 db, a meglévő gépállomány 35%-a, amelyből 202 db az írógép, 328 db a számológép. Ez az arány tekintve, hogy az ügyvitel gépesítéséhez szükséges gépi igényt nem is foglalja magába, nagyon kedvezőtlen. Az évi rendszeres ellenőrzések zárómegbeszélésein a műszaki és gazdasági munka hiányosságainak egyik lényeges okaként ismétlődően azt vetik fel, hogy hiányoznak a munka folyamatos viteléhez szükséges ügyviteli gépek. Egy ilyen alkalommal például az egyik vízügyi szerv igazgatója — jellemezni kívánva az irodagép-hiány súlyosságát — ©gy írógépért és egy számológépért nagy kapacitású földmunkagépet ajánlott fel cserébe. Ha ez a példa szélsőséges és nem is általános, mégis jól szemlélteti azt, hogy az ügyviteli gépek hiánya mennyire hátráltatja nemcsak az adminisztratív, hanem a műszaki tervezési, építési munka menetét is.

Az országos adatok részletes értékelése alapján készült ábrák tájékoztatást nyújtanak a gépek használhatóságáról (1. ábra), valamint a gépállomány összetételéről (2. ábra).

Az 1. ábra szerint a kifogástalan gépek száma 599 db, a gépállomány 38°/()-a. A „kifogástalan” megjelölés azt jelenti, hogy a gépek a szokásos karbantartással folyamatosan használhatók. Nem ez a helyzet a „használható” gépeknél, amelyek csak nagyobb, többszöri javításokkal üzemelnek, s így időszakonként rövidebbhosszabb időre a használatból kiesnek. Ez már a munka menetében is zavarokat okoz.

Sok a tíz évnél öregebb, kiselejtezésre váró gép, az állomány 29%-át teszik ki. Naey részüket kényszerből használ-1. ábra

ják annak ellenére, hogy ez csak rendszeres, igen költséges, tehát gazdaságtalan javításokkal érhető el. Kiselejtezésükre azonban mégsem kerülhet sor, mert pótlásukra alig van lehetőség. Ezek a gépek rossz hatásfokkal működnek, az ügyviteli munkában biztonsággal nem lehet rájuk számítani.

Érdekes és jellemző képet nyújt a gépállomány összetételét feltüntető ábra. A fejlődés szempontjából kedvezőtlen az, hogy az automatarendszerű, korszerű gépek aránya mindössze 3%. A 962 írógépből pl. 2 villanyírógép, az 549 számológépből pedig 50 db tekinthető automatarendszerűnek. Az adatokból az is kitűnik, hogy az ügyvitel gépesítését jelenleg szinte kizárólag az írógépek és a kézi szorzógépek jelentik (arányuk a gépállományhoz viszonyítva 82%-ot tesz ki). Nagyobb teljesítményű számoló -10