Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-06-01 / 3. szám
A védekezést a vízügyi szolgálat főleg saját szervezetével, saját munkaerejével látta el, a honvédségre és a polgári közerőre támaszkodva. A védekezés folyamán a védvonalakon foglalkoztatott munkaerő napi létszáma 1000—6000 fő között váltakozott, melyből átlagosan 90(,/o a vízügyi szolgálat saját munkaereje volt. Hathatós segítséget nyújtott _ a honvédség. Fegyelmezett, szakképzett, öntudatos, s fáradságot nem kímélő munkájukkal hozzájárultak a védekezés eredményességéhez. A védekezés során szükséges eszközök, munkaerő és nagymennyiségű anyag gyors es zavartalan szállításáról, a biztonságos hírközlésről a KPM szervei gondoskodtak. A közerő, amelynek szervezete fokozatosan fejlődik, szintén segített a védekezésben. A sikeres árvízvédekezésnek egyik fontos tényezője, hogy a lakosság átérezze a védekezés fontosságát és felelősségtudattal vegyen részt abban. A közerő szervezettsége és részvétele az árvízvédekezésben javult, de még nem mindenütt kielégítő. Nagyobb erők igénybevételére Alsóberecki, Felsőberecki, Sárospatak, Zalkod, Kenézlő, Viss, Cigánd, Tiszaladány, Tokaj, Tiszalúc, Kesznyéten, Köröm, Tiszatarján, Poroszló községekben került sor. A védekezők sokszor nehez Körülmények között végezték munkájukat. Hullámverés ellen kereken 250 km hosszban védekeztek. Több helyen erősítették az átázott töltéseket, fakadóvíz, buzgárok és csurgások ellen folyt a védekezés. (3. ábra.) A védekezés méreteire jellemző, hogy kb. 1 900 000 rozsé- 6. ábra. Robbantás a téli jeges Tiszán. kévét, 300 ezer védkarót és 100 ezernyi homokzsákot használtak fel az egyéb anyagok (terméskő, fűrészáru stb.) mellett. A legveszélyeztetettebb védvonalak mögött az esetleg kitörő vizek felfogására második védvonalak, ún. lokalizáló gátak épültek a védekezés ideje alatt Tokaj—Tiszaladány községek között, mintegy 40 000 m3 földmozgósítással, továbbá Tiszalök, Rakamaz község térségében kb. 6000 m3 föld beépítésével, Tiszacsege—Tiszafüred között az első ütemként mintegy 60 000 m3 földmozgósítással. A vízügyi igazgatóságok korszerű gépekkel felszerelt árvédelmi osztagai folyamatosan dolgoztak a veszélyeztetett szakaszokon (5. ábra). VI. TANULSÁGOK A Tisza völgyében levonult árhullám elleni védekezés az árvízvédelem fejlettségét, a művek jó védőképességét, s az árvízvédelmi szervezet korszerű anyagi-műszaki felkészültségét bizonyította. Számos tapasztalat azonban arra int, hogy a még fennálló hiányosságokat mielőbb ki kell küszöbölni. Az elmúlt 45 év 5 egymáshoz hasonló (1919, 1932, 1947, 1962) árvizét figyelembevéve, a hidrológiai számítások szerint a Tiszán ezeknél magasabb és tartósabb árvizet is kaphatunk. Érvényt kell szerezni az építésügyi szabályzatnak, a nyílt ártérben és a hullámterekben való építkezésekre vonatkozó előírásoknak. Elkerülhető lett volna több száz lakóház elöntése és megrongálódása, ha az építési engedélyezési hatóságok megakadályozták volna az ilyen építkezéseket. Ugyancsak rendeletileg szabályozni kell a nyárigátak által védett területek mezőgazdasági hasznosításának módját. Meg kell a jövőben akadályozni a hullámterekben — beleértve a nyárigátakkal védett hullámtéri területeket is — az olyan növények termesztését (őszi vetés), melyeket a tavaszi hosszabb vízelárasztás elpusztít. Meg kell gyorsítani a hullámterek hasznosításáról szóló 1006/1963. sz kormányhatározat végrehajtását. Fokozott ütemben kell a hullámvédő erdősávok felújítását és telepítését elvégezni, mert a véderdők az árvízvédelmi töltések elválaszthatatlan tartozékai, a hullámverés elleni védelem hatékony eszközei. Az árvízvédelmi művekben és szervezetben az elmúlt években elért jelentős fejlődés jótékonyan éreztette hatását ennél a rendkívüli tiszai árvíznél. A fejlődésben azonban nem lehet megállás, korszerűsíteni kell az árvízvédekezési módszereket és felszereléseket. A Tisza völgyében kiépült árvízvédelmi töltések viszonylag nagyobb biztonságot nyújtanak ugyan, mint a dunavögyi árvízvédelmi művek, mégis a mostani tapasztalatok szerint is indokolt a töltésrendszer gyengébb szakaszainak további megerősítése, mert a mezőgazdaság szocialista átépítésével, a szocialista ipar megteremtésével, az árvíz ellen védett területek értéke jelentősen megnőtt. Sipos Béla 88
