Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-10-01 / 5. szám
d BRATS Ita á* ст Jestj/fagtf-l A Szovjetunió 108 000 folyójából 87 000 Szibériára és a távolkeleti területekre jut. A folyók összes évi vízhozama 4 500 milliárd m3, amiből 3 000 esik a szibériai és távolkeleti folyókra. Ez a víztömeg a Duna évente lefolyó víztömegének kereken 40-szerese. A szovjet folyókra gazdaságosan 434 000 MW teljesítményű vízerőművek építhetők, átlag évente 1860 milliárd kWó energiatermeléssel. Ez a hatalmas vízienergia kerek 1/3—1/3 arányban oszlik meg az európai, középázsiai, szibériai és távolkeleti területeken. Eddig a legutóbbi területen volt a legkevesebb vízierőmű kiépítve. Bár jelenleg a Szovjetunióban termelt villamosenergia 20 %-a vízerőből származik, mégis eddig csak a hasznosítható vízerők 5 %-a került kiépítésre. A keleti területek ipari fejlődésével és a villamosenergia nagy távolságra történő gazdaságos szállításának fejlődésével — amire példa a Volgográd—Donbasz közötti 800 KV-os egyenáramú vezeték — egyre jobban előtérbe kerül a keleti területek vízerőkészletének hasznosítása, amelyeknek 4—8000 MW teljesítményű vízerőművei a világ legnagyobb villamosenergiacentrumai lesznek hosszú időn keresztül. 1970-ig 1000, 1980-ra pedig 3000 milliárd kWó a Szovjetunió évi villamosenergia-igénye, így 1980-ra 600 000 MW beépített teljesítőképesség lesz, amiből jelentős részt fognak vállalni a vízerőművek is. Az alábbiakban ismertetjük az egyik legjelentősebb távolkeleti vízerőműrendszert, a Jenyiszej és mellékfolyóinak hasznosítását. A Jenyiszej vízgyűjtőjét (1. ábra) délről a Mongol Köztársaság, nyugatról az Ob, keletről pedig a Lena vízgyűjtője határolja. A Jenyiszej a Szovjetunió legnagyobb folyója, közepes vízhozama a torkolatban 17 000 m3/s. Lefolyása nem kiegyenlített, az évi hozam 40 %-a tavaszszal, 16 %-a december—április között folyik le. Legjelentősebb mellékfolyója az Angara, amelynek vízjárása a Bajkál tó miatt jóval kiegyenlítettebb. Középvízhozama Irkutszknál a Bajkál tóból való kiágazás alatt kereken 2000 m3/s. A nagy vízhozamok, a jelentős esés és nem utolsó sorban a kedvező topográfiai és geológiai adottságok és még beépítetlen völgyek lehetővé teszik hatalmas vízerőművek építését. Eddig már több vízerőmű épült, a nagyobbak közül említésre méltó az 1958-ban üzembelépett 660 MW-os Irkutszki vízerőmű. Jelenleg legnagyobb a bratszki erőmű, amely már két éve üzemben van, bár — mivel a 179 milliárd m3-es 1=1 tervezett mm etcészú/t it. épük} vízerőmű 1. ábra. A jenyiszeji vízerőműrendszer helyszínrajza tározótere még nem töltődhetett fel —, 1964 nyarán a végleges 4500 MW-nál kisebb, 2100 MW-os teljesítménnyel. Befejezéshez közeledik az 5000 MW-os Krasznojarszki erőmű építése. Igen nagy teljesítményűek lesznek a többi erőművek is, így az Angarán az Uszti-ilimi, (4600 MW) és a bogucsanyi (4000 MW). Az Uszti-ilimi erőmű építésének felvonulása már megkezdődött, előreláthatóan 1971-re lesz készen. A Jenyiszejen kiemelkedő még a sayani (5000 MW), a jenyiszeji (6000 MW) és az oszinovi (5000 MW) vízerőmű. Egyedül az Angara vízerőkészlete 14 500 MW és évi 72 milliárd kWó, míg a Jenyiszejé 30 000 MW és évi 160 milliárd kWó. 131
