Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-10-01 / 5. szám

Az Angara vízjárása aránylag kiegyenlíteti. A bratszki szelvényben а 0Д %-os vízhozam 17 500 m3/s, a legkisebb vízhozam 1060 m3/s, a sokévi közepes vízhozam 2918 m3/s. A vízhozam kiegyenlítettségét a 650 km hosszú és átlagosan 50 km széles 31 500 km2 felületű Bajkál tó biztosítja. Az 578 000 km2 vízgyűjtőterületű Bajkál tó 1620 m-es mélységével a világ legmélyebb tava. A tó térfogatára az jellemző, hogy a világ összes folyóinak hozama egy év alatt töltené fel.

2. ábra. A Jenyiszej és Angara hossz-szelvénye a tervezett művekkel

A tó vízgyűjtőjén aránylag kicsi az évi csapadék, csak 250 m/m, a tó felett is csak 350 m/m. A 2000 m körüli magasságú hegyekkel övezett tó sok tekintetben különleges (3. ábra). Jakut eredeti neve bai-kal gazdag tavat jelent, a burjátok dalainor-nak, szent tónak hívják. Keletkezése a miocén korba nyúlik vissza. Faunája igen gazdag, 1800 különböző állatfajtával. Vize igen tiszta, átlátszósága 40 méter. A nagy hőtartalék miatt csak januárban áll be a tó, jege

1,5 m-re is megvastagszik. A májusi nagy felmelegedések idején a jég tűkre hasadva gyorsan eltűnik. A tó vízszintingadozása max. 80 cm. A tóba ömlő 300 folyó közül legnagyobb a Szelenga. A tónak egyetlen lefolyása a nyugati szélén kiömlő Angara, 1850 km után éri el a Jenyiszejt.A folyó általában széles völgyben halad, csak helyenként vannak szűkületek 200 m-re is kiemelkedő sziklapartokkal. Egy ilyen diabázból álló szűkület a paduni, ahol a bratszki vízerőművet építették 600 km-re a Bajkál tótól. Itt a völgy csak 900 m széles. A közepes évi lefolyás ebben a szelvényben 92 milliárd m3, az ezeréves árvíz 17 500 m3/s.

Az építést kedvezőtlen viszonyok között kellett elvégezni, évente csak 90 fagymentes nap van, a középhőmérséklet —2,6 C-fok, minimum —56 C-fok, a maximum +30 C-fok. Különösen kedvezőtlenek a télvégi napok, amikor reggel még —25 C-fok van, délben pedig +20 C-fokra is emelkedik a hőmérséklet. A téli —15 C-fok alatti hőmérsékletű napok száma közel 200. A nagyobb sebességű folyószakaszokon a folyó későn fagy be. Tavasszal a felülről kezdődő zajlás következtében 7—8 m-es jégtorlaszok keletkeznek.

Az építkezés megkezdése előtt Bratszk egy kisebb faházakból álló település volt. A legelső feladat a felvonulással kapcsolatos létesítmények megépítése, elsősorban vasútépítés és villamos távvezeték építése volt. 1956 novemberében készült el az Irkutszkból jövő 626 km hoszszú 220 KV-os távvezeték. Éttől az időponttól kezdve erőteljes ütemben folytatódott az építkezés és 5 évvel később 1961-ben üzembe került az első turbina.

A bratszki vízerőmű az alábbi fő létesítményekből áll (4. ábra). A 126 m magas betonból készült súly támfalszelvényű gát 836 m hosszú. A gát egy részén árapasztók vannak. A gát lábánál helyezkedik el a 440 m hosszú 20 gépegység befogadására szolgáló erőtelep. Eddig 16 db 5,5 m átmérőjű Francis turbina került beépítésre, egyenként 225 000 KW teljesítményű generátorokkal. A betongáthoz mindkét parton földből készült gátak csatlakoznak, egyik parton 0,7 km, a másik parton 3,3 km hosszúságban, maximum 36 m magassággal.

A turbinákhoz 7 m átméréjű acél nyomócsövet vezetnek, az alacsonyabb szinten történő üzembehelyezés érdekében ideiglenes alsóbb csatlakozással.

A diabáz alapkőzetbe épült gáttestbe 5,8 millió m3 beton és vasbeton épült be, a sziklakiemelés 1,8, a földkiemelés 2,3, a földgát töltése pedig 15,3 millió m3-t tesz ki.

Az építkezés első fázisában jégről építették meg meg a munkagödröt körülzáró szek-3 ábra. Bajkál tó