Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-10-01 / 5. szám
A módszertani, szervezési, technikai problémák megoldásában a Társaságba tömörült szakemberek aktív közreműködése komoly segítséget jelent, és mennyi új problémával kell számolni a kutatás, feltárás, kivitelezés területén. Ma már nem kerülhető meg a vízügyi beruházások gazdaságossági, hatékonysági problémája. E téren úgy a Vízügyi Főigazgatóság, mint a Hidrológiai Társaság területén sok a tennivaló. A műszaki tervezéssel foglalkozó szakemberek jelentős hányadának el kell sajátítani a közeljövőben a legminimálisabb közgazdasági ismereteket, mely biztosítja azt, hogy munkájuk teljes értékű legyen. Az úttörő munkát ebben a vonatkozásban is közös munkával lehet a legcélszerűbben elérni, hiszen a tervező mérnökeinkkel és az irányítást végző vezető szakemberekkel szemben ma már nemcsak az az igény merül fel, hogy egy-egy feladatot műszaki vonatkozásban korszerűen és szűkebb értelemben gazdaságosan oldjanak meg, hanem az is, hogy az elkészült létesítmények népgazdasági hatékonysága is maximális legyen. Ez az igény sok esetben az alapokig visszaható újraértékelést tesz szükségessé. Az elmondottakból következik, hogy a Főigazgatóság és a Hidrológiai Társaság kapcsolatában további fejlődés szükséges. A Főigazgatóság sok dolgozója tagja a Társaságnak, mégis hiányoljuk több fontos terület vezetőjének távolmaradását. Az ő jelenlétük sok kérdés vitáját elevenebbé tehetné és elősegítené a kialakult álláspontok, javaslatok megvalósulását. A Társaság arra törekszik, hogy elsősorban a kongresszusok és ankétok a legfontosabb vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozzanak. Amennyiben erre lehetőség van, megszólalnak külföldi szakemberek a Társaság keretében. Több alkalommal vált ez lehetővé a Főigazgatóság támogatásával, hivatalos külföldi delegációk tagjai esetében. Ugyanakkor a Társaság minden évben több, a Főigazgatóság vagy felügyelete alatt működő szervnél dolgozó szakember külföldi tanulmányútját biztosítja. A vízzel foglalkozó szakemberek a legkülönbözőbb szakmai területen dolgoznak. A Hidrológiai Társaság az a szerv, amely e heterogén összetételű, de azonos érdeklődésű körű gárdát összefogja és megteremti ezzel nemcsak az egyének, hanem a szakmák és szervezetek sokrétű, de szerves kapcsolatát, s ez a Társaság egyik legfontosabb funkciója. Ennek érdekében fontos, hogy kialakuljon vidéki csoportjaink olyan hálózata, mely az ország egész területét lefedi és ezzel megvalósuljon a vízügyi szervekkel való teljes területi együttműködés is. Több olyan terület van, amely ma még aligalig kapcsolódott be a Hidrológiai Társaság munkájába. Ilyenek elsősorban a vízgazdálkodási társulatok és a mezőgazdasági üzemek. Az itt dolgozó szakemberek bevonásában a Vízügyi Igazgatóságok nagy segítségére lehetnek a Társaságnak. A vízépítési munkák egyre növekvő volumene már korábban felvetette annak szükségességét, hogy a Társaság kibővítse szervezetét a vízépítési, technológiai, szervezési és gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakcsoporttal. A kérdés szervezeti vonatkozásban megoldódott, a szakcsoport munkája azonban még nem kielégítő. Ha arra gondolunk, hogy csupán a munkaterekkel kapcsolatos víztelenítési munkák költsége és ezen költségeknek egy-egy beruházás teljes bekerülési értékén belüli aránya, milyen nagy mértékű, máris kézenfekvő, hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak hivatali, hanem társadalmi téren is foglalkozni kell. E témák biztosíthatják, hogy egyre nagyobb számban lépjenek be a társaságba az építőipar ma még eléggé elhanyagolt területéről is szakemberek. A vízépítés köréből néhány lényeges műszaki kérdés napirendre tűzése, annak a Társaságon belüli tudományos és gyakorlati vonatkozású kidolgozása, a technológiák korszerűsítését és a költségek csökkenését eredményezheti. Az elért eredmények gyümölcsözően alkalmazhatók a Főigazgatóság kivitelező apparátusában és a műszaki fejlesztésben. Fontos állomás a vízgazdálkodás fejlődésében a keretterv, mely a jövő tevékenységének egyik alapja. Nagyjelentőségű munka, melynek elkészítésén számos szakember dolgozott. A keretterv a vízkészletek számbavétele mellett a felhasználás mértékét és lehetséges módját is tartalmazza. Aktualitása azonban sok tekintetben jellegénél fogva korlátozott, szükséges tehát folyamatos korszerűsítése. A társadalom fejlődése az igények mennyiségi és minőségi változását eredményezi, nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak a terv, hanem a tervezés metodikája is változni fog. A Főigazgatóság a keretterv gondozója és elsődleges felhasználója, a tervvel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában, módszertani kérdések kidolgozásában azonban a Hidrológiai Társaság mindenkor megbízható fegyvertárs. A keretterv jelentősége túlnő a vízügyi szervezeten. Nélkülözhetetlen segédeszközévé fog válni a távlati és regionális tervezésnek, melynek módszerei ma még szintén kiforratlanok. Számos vita, útkeresés jellemzi a gazdasági tervezés említett új formáit. Adott a feladat, melyet közös erővel meg kell oldani. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság nagy hagyományokkal rendelkező intézmény. A vízgazdálkodás nagyjait minden időben megtalálhattuk mindkét szervezet tagjai sorában. A hagyományos együttműködésnek a jövőben tovább kell fejlődni, mert a társadalmi tevékenység hasznos kiegészítője a hivatásszerű munkának. Az együttműködést a Főigazgatóság jelentős anyagi eszközökkel is támogatja, ezzel is biztosítva a Társaság munkáját. E|ek МИп_ a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára 130
