Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
Televízió a vízgazdálkodásban A technika legújabb vívmányai napjainkban különösen gyorsan terjednek. A tegnap kutatási szakaszban levő berendezések, műszerek és felszerelések, amelyeket ma még csak egyedi példányban — elsősorban kutatási célokra — alkalmaznak, már holnap a gyakorlat közvetlen igényeit elégítik ki, és újabb műszaki eredményekre sarkallnak. A különféle berendezések közül különösen fontosak azok, amelyek halló és látó érzékszerveink hatósugarát növelik meg: a rádió- és a televízió. A rádió adó-vevőkészülékek bevezetése a vízügyi szolgálat operatív irányításában jelent nagy segítséget, a radarkészülék és az ultrahangos mélységmérő a hajózást és a hajóút kitűzést segíti. A televízió első alkalmazására — egyelőre csak külföldi viszonylatban — a vízügyi szolgálatban a hajózsilipek kezelésénél került ser. A hajózsilipek kapuinak kezelését jelentősen megkönnyíti, a hajok várakozási idejét lecsökkenti, ha a hajózsilip vezénylőteremben levő kezelőszemélyzet tudja, hogy a hajók érkezése a felvíz vagy alvíz felől mikorra várható. Ezért a felvevő kamerát — kanyargós folyókon — több kilométer távolságban állítják fel a hajózsiliptől felfelé és lefelé, és a vezénylőteremben elhelyezett készülék képernyőjén látni lehet, hogy milyen hajók mikor lépnek át bizonyos szelvényt. Így a felesleges zsilipeléssel járó vízveszteség jelentősen csökkenthető. A hajózsilipekkel kapcsolatos másik alkalmazás a hajóknak a zsilipekbe való be- és kiúszás megfigyelése, a kapuk helyes és időbeli kezelése. Nagy építkezéseknél a főépítésvezetőnek több készülék révén lehetősége van, hogy a különböző munkahelyeket áttekintse és rádió, vagy telefon útján azonnal a helyszínre utasításokat adhasson. A normális ipari televízió vízügyi alkalmazásán túlmenően azonban új lehetőségeket nyit a vízalatti televízió kamera. Eddig a szakemberek vízalatti szerkezetek, építmények és berendezések felülvizsgálatakor — hacsak maguk búvárruhát nem öltöttek— kénytelenek voltak a búvárok, sokszor homályos tájékoztatására támaszkodni. A víz alatti televízió a) a búvárok munkáját részben feleslegessé teszi, b) vagy kiegészíti, ezenfelül c) olyan helyekre is bepillantást enged, ahová eddig búvár bejutni nem tudott, d) a képernyő fényképezése révén bizonyító erejű adatokat szolgáltat. A fenti hatalmas előnyök következtében több nyugati cég is nekilátott a vízalatti televíziókészülékek gyártásának elsősorban a tengerparti országokban, ahol a búvárok munkáját sokszor veszik igénybe: vízalatti szerkezetek rendszeres felülvizsgálatára, víz alatti csővezetékek és kábelek ellenőrzésére, elsüllyedt hajók felkutatására stb. Az utóbbi néhány évben kifejezetten a „szárazföldi” feladatok megoldására is alkalmazzák. Már az is hatalmas előny, hogy bizonyos víz alatti jelenségeket segítségével megfigyelhetünk, ezen túlmenően azonban igen gyakorlati jelentősége is van a készülék vízalatti alkalmazásának (gerebek, elzárószerkezet stb). A víz alatti ki nem emelhető acélszerkezetek állapotáról, korrodáltságáról — segítségével — bármikor meggyőződhetünk. A víz alatti nyílásokat eltömő anyagok jelenléte kimutatható és eltávolításuk megtervezhető és tervszerűen végrehajtható, vízalatti beton szerkezetek felülete és a beton minősége megfigyelhető, a dilatációs hézagok figyelemmel kísérhetők, a víz alatti csurgások felderíthetők. Víz alatti repedések betonfalakon felfedezhetők és jellegük szerint esetleg szükséges védekezés módja megválasztható. Kutak belső felülete ellenőrizhető, a szűrők működése, károsodások kimutatása céljából. Nem mászható aknák és csatornák belső felülete ellenőrizhető, vízbetörés és vízelszökés helye időben felderíthető, okuk kinyomozható és megszüntethető. Búvárok számára életveszélyes helyek is megvizsgálhatok. Az alkalmazások során megemlíthető még a hajók fenekének és hajócsónakok és kormányszerkezetek időszakos víz alatti ellenőrzése is. A vízalatti televíziókészülékek is, mint a legtöbb ipari televízióberendezés az alábbi egységekből áll: a) felvevő kamera, b) központi vezérlő és tápegység, c) képvisszaadó berendezés. A víz alatt használható berendezéseknek elsősorban felvevő kamerája tér el lényegesen az egyéb ipari célokra használt készülékektől. Alakját és méreteit az előbb említett feladatok szabják meg, míg működés szempontjából az alábbi feltételeket kell fokozott mértékben kielégítenie: 1. nágy érzékenységű legyen, hogy kis megvilágosításnál is jó képet továbbítson, 2. jó kép felbontása legyen, hogy minél részletdúsabb képet szolgáltasson, 3. a képet csak kismértékben torzítsa, 4. lehetőleg kisméretű és rázásra érzéketlen legyen, 5. burkolata a kívánt vízmélységben uralkodó nyomásnál tökéletes vízzárást biztosítson. A kamera képalkotó része az objektív. Víz alatt működő kamera különleges objektív használatát teszi szükségessé, mivel a víz és levegő fénytörésmutatója nem azonos. Jó vízalatti kamerához nagyfényerejű (1 :1,5—1 : 2), nagylátószögű és kis fókusztávolságú objektívre van szükség. 119
