Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
A legnagyobb nehézséget a zavaros felszíni vizekben (16. ábra) való vizsgálatok jelentik. Zavaros vízben a látási távolság nagyon kicsi, a zavarosságtól függően 0,25—0,75 cm. Gyakorlatilag azonban az ipari televízió alkalmazását a zavaros vizek sem korlátozzák. Kétféle megoldást használnak a zavarosság okozta rossz látási viszonyok kiküszöbölésére. Az egyik egyszerűbb megoldás, amely különösen állóvíz esetén alkalmazható, az, hogy a kamera elé csövön tiszta vizet engednek le. A másik eljárás bármilyen vízben használható. Ennél a kamera elé egy levegővel, vagy tiszta vízzel telt 50— 60 cm hosszú és hasonló átmérőjű hengert erősítenek, melyek elejére különleges plexi ablak van felszerelve. A zavaros vízben az előtétet szorítják hozzá a vizsgálandó tárgyhoz. Természetesen gondoskodni kell megfelelő erősségű megvilágításról is. Ezért az összes vízalatti működtethető televízióberendezés kameráját erős reflektorokkal szerelték fel. Az előbb említett zavaros víz előtét esetén magában az előtétben kell elhelyezni a fényforrásokat. A kutak megfigyelésére (1/c. ábra) alkalmas kamera hosszú és csőalakú. Átmérője 60—80 mm, hosza 500—600 mm. Általában úgy készülnek, hogy a normálisan axiális irányban néző optikájuk különleges radiális rendszerrel cserélhető ki. A kutak béléscsövei, szűrői segítségével minden irányból megfigyelhetők. Nagy segítséget jelent az ipari televízió alkalmazása a csatornázás (1/d. ábra) terén is. Segítségével felderíthetők a nehezen, vagy egyáltalán nem járható csatornaszakaszok is. Mérges gázokkal telített szakaszokon is alkalmazható. A csatornában esetleg jelenlevő gázok újabb követelményt támasztanak a kamerával szemben. Ekkor ugyanis gondolni kell az esetleges robbanásveszélyre. A csatornavizsgáló kamera burkolatát tehát úgy kell kiképezni, hogy a kamera működéséhez szükséges magasfeszültségek zárlata esetén robbanás ne következzék be. Külföldön széles körben alkalmaznak ipari televízióberendezéseket vízalatti megfigyelésekre. A kifejezetten víz alatti megfigyelési feladatokra alkalmas berendezéseket a legnagyobb választékban a nyugatnémet IBAK-cég (Kiel) gyártja. Készülékei között megtalálható a legkülönbözőbb, felszíni (zavaros) vizekben használható, cső- és csatornavizsgálatokhoz és fényképezésre készített legkorszerűbb tranzisztoros berendezések számos változata. Az azonos kép visszaadó (kapcsoló, ellenőrző stb.) berendezéshez és kamerához különféle objektívek és a célnak megfelelő előtétek tartoznak. A vízalatti televízió készülék rendeltetésszerű használatát számos kisegítő berendezés könnyíti meg. Legfontosabb a 220 V feszültségű stabilizált 50 periódusú váltóáramot előállító hordozható áramforrás. Az adó- és vevőhely közötti kapcsolatot távbeszélővonal biztosítja. A készülékek kezelését és rázkódásmentes szállítását különleges, erre a célra kialakított műszerkocsi oldja meg, amely egyúttal sötét helyiség szerepét is betölti. A kamera leeresztését függőleges és estleg vízszintesirányú mozgatását megfelelő csörlők és szerelőcsigák teszik kényelmessé és pontossá. A kábelek tárolására és gyors lefejtésére kábeldobok szolgálnak. A készletet különféle rögzítőcsavarok és kengyelek, a képernyőre illeszthető különleges fényképezőgép, külön reflektorok és természetesen tartalék alkatrészek* egészítik ki. 2. ábra 120
