Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-06-01 / 2. szám

54 VÍZGAZDÁLKODÁS Beszédes József szobra a róla elnevezett siófoki múzeum előtt tékű hasznosítására kell törekednünk, — csak a mi alkotó társadalmi rendszerünkben telje­sedhettek ki, a szocializmus építésének körül­ményei között válhattak maradéktalanul va­lóra, — hangsúlyozta Dégen elvtárs. Szocialista vízgazdálkodásunk Beszédes gon­dolatainak, gyakorlati munkásságának tovább­fejlesztésével folytatta az általa megkezdett munkát, amikor 1946-ban megépült az új, kor­szerű siófoki hajózsilip, s vele megnyílt a víziút összeköttetés a Duna és a Balaton között, ami egyben a balatoni hajó-építőipar fejlesztésének lehetőségét is megteremtette. Korszerű strandok épültek végig a tó partján, közel 60 km hosszú­ságú partfal védi a tómenti területeket a Bala­ton hullámaitól, újjászülettek a kikötők is. A kulturált fürdőélet kialakulásának fontos té­nyezője volt a Balaton-menti települések el­látása jóminőségű, egészséges ivóvízzel és ezen a téren is csupán az elmúlt néhány év alatt többet alkottunk, mint azt megelőzően 100 év alatt. E munkák eredményeként 100 ezer Bala­ton-menti lakos és üdülő — a felszabadulás előt­tinek háromszorosa — jutott vízvezetéki vízhez. A jelenleg már napi 16 ezer m3-nyi vizet adó Balaton-menti vízművek alkotják a fokozatosan kialakuló balatoni regionális vízellátási rend­szer elemeit. Gyors ütemben épültek a települé­sek csatorna-hálózatai, a szennyvíztisztító be­rendezések is. További fejlesztésük nélkülözhe­tetlen feltétele annak, hogy még kulturáltabbá tegyük a partmenti településeket, üdülőtelepe­ket és óvjuk a Balaton vizének tisztaságát. A mi korunk fejleszti tovább és teljesíti ki Beszédes nagyszerű elgondolásait, a Sárvíz- és Nádor-csatorna hasznosításában is, hiszen Beszé­des mindenkor csak a vízimunkálatok „első stádiumának” tekintette a vízrendezést, a le­­csapolást, a vizek kártételeinek elhárítását, me­lyet a vizek hasznosításának kell követnie. Ő maga készítette el a Sárvíz-csatorna menti területek öntözésének tervét és már akkor mint­egy 2000 holdon megindult az öntözés, de ez az aszályos idők elmúltával abbamaradt. Fejlődé­sének valójában újabb lendületet csak a szocia­lista mezőgazdaság adott. A sárvizi Malom­csatorna és a Nádor-csatorna ma már közel 6000 hold öntözővizét szállítja és 2500 hold halas­tavat táplál. A tervezett víztározások a Séd­patakon épülő berhidai tározó, majd a Galya patakon létesítendő Vaskapu-tározó vizéből az ipari célú hasznosítások mellett e táj mezőgazda­­sági termelésének további fellendítésére 10 000 hold öntözése válik lehetővé. A szobor leleplezése alkalmával rendezett ün­nepély keretében a nagy vízimérnökről Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője emlékezett meg azok nevében, akik ma folytatói azoknak a nagyszabású munkák­nak, melyeket 150 évvel ezelőtt ő kezdett meg. Valahányszor majd szobrára tekintünk — mon­dotta Karászi elvtárs —, eszünkbe jut: úgy kell dolgoznunk, hogy méltók legyünk a nagy mér­nök emlékéhez, akinek alkotásai hosszú évszáza­dokon át hirdetik nagyságát, aki örök időkre beírta nevét a magyar vízimunkák történetének legdicsőbb lapjaira. Hogy nevét, munkásságát méltóképpen meg­becsüljük és értékeljük, olyan kornak kellett el­következnie, mint a mi korunk, melyben az építő, alkotó ember mindennél több, amikor az építés és az alkotás a kor legfőbb tartalma. Dr. László Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents