Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 51 szakijai is résztvettek. Az oktatók zömét, az oktatási eszközöket a VlZIG bocsátotta rendelkezésre. Eredményes az újítói mozgalom is, bár a vízgazdálkodási osztály vezetőjének, Gavallér Endre mérnöknek májusban bekövetkezett, korai halálával egyik legeredményesebb újítójukat, feltalálójukat vesztették el. Gavallér Endre találta fel a vasbeton fenékbiztosításos megoldást, mely nemcsak itt, de az egész országban jól bevált és megbecsülést, elismerést szerzett a feltalálónak és a VtZIG-nek egyaránt. A kis Túr árvizeivel kezdett beszélgetést a jó munka jutalmát jelentő ismertetéssel zárta Jancsó elvtárs. 1952—62 között a VÍZIG dolgozói 5 alkalommal részesültek Munkaérdemérem, és 3 alkalommal Szocialista Munkáért Érdemérem kormánykitüntetésben. 17-en kaptak OVF kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, 61-en lettek a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozói, 188-an kiváló dolgozók. S ha munkájukat továbbra is az eddigi hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel végzik, bizonyára nem maradnak el a kitüntetések a jövőben sem, s ami fontosabb, munkájukkal hozzájárulnak ennek a vidéknek felvirágoztatásához, korszerű vízgazdálkodása kifejlesztéséhez. Sz. I. A szakoktatási intézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak termelési gyakorlatairól A termelési gyakorlatok azt a célt szolgálják, hogy a vízügyi szakoktatás különböző intézményeiben az elméleti fananyag elsajátítása mellett a gyakorlati fogásokkal is megismerkedjenek a tanulók, illetve hallgatók, továbbá tájékozódjanak a gyakorlati életben előforduló öszszetett szakmai problémák felől. Mielőtt a termelési gyakorlatok célját és módszereit részletesen ismertetnénk, röviden át kell tekintenünk a vízügyi szakoktatási intézmények célkitűzéseit. A vízügyi szakközépiskolák olyan szakkádereket képeznek ki, akik érettségi vizsgával rendelkeznek és a vízgazdálkodási gyakorlat hét legfontosabb szakmájában jártasak. Szakképesítésük elegendő ahhoz, hogy megfelelő gyakorlat után vízmesterré váljanak. A vízmesteri cím értelme természetesen bizonyos mértékig eltér a régi értelmű vízmesteri cím tartalmától. A felsőfokú vízgazdálkodási technikumban érettségizett hallgatók tanulnak. Szakképzettségük szintje meghaladja a középkáderképzési szintet. A felsőfokú technikumot végzett technikus ezért megfelelő gyakorlat után irányító munkakört is betölthet a vízgazdálkodási gyakorlatban. A műszaki egyetemi képzés célját tekintve a régi, de tartalmát tekintve az új középkáderképzési formákhoz igazodva magasabb szintű lesz. Mindhárom képzésben a tanulók, illetve a hallgatók évközi gyakorlati oktatásban részesülnek és szünidőben rendezett termelési gyakorlatokon vesznek részt. Az évközi gyakorlati oktatásnak a célja az elméleti szaktananyag folyamatos gyakorlati alkalmazása. A szakközépiskolában hetenként két napot töltenek gyakorlati oktatásban a tanulók. Ezalatt fizikai munkát végeznek az elméleti oktatásnak megfelelően. Hidegebb időjárásban iskolai műhelyekben szemléltető és mérési gyakorlatokat végeznek, műszaki tervek alapján modelleket állítanak elő. Megismerkednek azokkal a szerszámokkal és gépekkel, amelyek a gyakorlatban elterjedtek. Végül elsajátítják a baleset elleni védekezés legfontosabb gyakorlati ismereteit. A szakközépiskolai évközi gyakorlatok során a tanulókat brigádokba osztják és mindegyik brigád élére egy-egy jól képzett szakmunkást állítanak, akik a gyakorlatvezető vízügyi szakember irányítása alatt mutatják be a szükséges fogásokat. A felsőfokú vízgazdálkodási technikum évközi gyakorlati oktatása egyelőre csak terveinkben él, tekintettel arra, hogy a nappali tagozat működését csak az 1963—64-es tanévben kezdi meg. Terveink szerint az évközi gyakorlat részben főiskolai jellegű lesz, vagyis a hallgatók kisebb csoportokra osztva példák kidolgozásával és rajzfeladatok készítésével gyakorolják azokat az elméleti ismereteket, amelyeket az előadások során elsajátítottak. A gyakorlatok másik része a szakközépiskolai gyakorlatokhoz fog hasonlítani, ezeken a hallgatók megismerkednek alkalmazás közben a szakma fogásaival, a korszerű munkaeszközökkel és berendezésekkel. Gyakorolják azokat a mérési módszereket, amelyeknek gyakorlati alkalmazása feladatuk lesz. Végül néhány szemléltető gyakorlaton vesznek részt. A mérnökképzés évközi gyakorlatai túlnyomó részben gyakorlati példák megoldásában és rajzfeladatok elkészítésében merülnek ki. Mérési gyakorlatok végrehajtásának oktatására helyszíni gyakorlatokat szerveznek a terepen, a hallgatók a gyakorlatok tartama alatt a helyszínen laknak. E mérési gyakorlatok értéke a tapasztalat szerint jó. A tanulók, illetve a hallgatók termelési gyakorlatok során sajátítják el különböző munkahelyeken tanulmányaik alkalmazásának módszereit és megismerik az alkalmazás körülményeit. A termelési gyakorlatok célja iskolatípusonként változó. A szakközépiskolai termelési gyakorlat minden tanév után négy hétig tart a nyári szünidőben. Ezalatt az alkalmazó vállalat vagy igazgatóság fizikai munkával foglalkoztatja a tanuló
