Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-06-01 / 2. szám

52 VÍZGAZDÁLKODÁS kát. A harmadik évfolyam után elemi irányítási feladatokat is kapnak a szakközépiskolai tanulók. A felsőfokú technikumi hallgatók két alkalom­mal mennek nyári termelési gyakorlatra. Ezek alatt fizikai munkát végeznek, illetve segéd­irányítói munkát kapnak. A nappali tagozatos felsőfokú technikumi hallgatók tanulmányaik utolsó félévét levelező oktatási formában végzik el. Ezalatt a vízügyi szerveknél teljesítenek szol­gálatot. Szükséges, hogy ebben a félévben olyan beosztást kapjanak a hallgatók, amelyben meg­felelő áttekintést nyerhetnek az alkalmazó szerv tevékenységéről. Ezalatt az idő alatt lehetőleg több egységnél kell biztosítani működésüket, hogy látókörük szélesedjék. Csak végszigorlatuk után válnak teljes értékű szakemberekké — ek­kor kaphatnak képességüknek megfelelő fel­adatot. A mérnökhallgatók termelési gyakorlata há­rom ütemre tagozódik. Első alkalommal fizikai munkát végeznek a hallgatók. Ennek célja a fizikai munka megismerése. A hallgatók a he­tedik évfolyamot levelező oktatásban végzik el, ezalatt valamelyik vállalatnál vagy igazgatóság­nál teljesítenek szolgálatot technikusi minőség­ben. Az utolsó évfolyam hallgatói tervezői gya­korlatban részesülnek és ezzel lezárul a mérnök­­hallgatók termelési gyakorlatának sora. Azok az igazgatóságok és vállalatok, amelyek részt vesznek a termelési gyakorlatok lebonyo­lításában, felelősséget vállalnak a szakképzés és a szakkádernevelés területén. A tanulók, illetve a hallgatók nagyobb része nagy érdeklődéssel figyeli a termelési gyakorlaton tapasztalható je­lenségeket. Az átlag elfogadja azt, amit lát, füg­getlenül attól, hogy az szakmailag elfogadható-e vagy sem. Az átlagos szemlélőnek tehát nem mutathatunk be olyan munkát, amely részben vagy egészben kifogásolható. Legfontosabb az alkalmas munkahely kiválasz­tása, ahol lehetőleg kis területen sokféle munka­fajtát, munkafogást, munkagépet és technológiai eljárást ismer meg a gyakorló szakember. A víz­építésben legalkalmasabb valamilyen összetett beruházási munkahely kijelölése gyakorlat cél­jára. Általában megfelelő új árvízvédelmi töltés építése műtárgyépítéssel egybekötve, új öntöző­telep, halastó vagy nagyobb önálló műtárgy építése. Célszerű, ha a munkahelyen olyan szak­ember áll rendelkezésre állandóan, aki kellő gyakorlattal rendelkezik és magasabb szintről szemléli a munkát a gyakorlatozó elérendő szak­mai szintjénél. Például technikusi gyakorlaton résztvevő mérnökhallgatót lehetőleg mérnök irá­nyítson. A gyakorlatot irányító szakember lehetőleg rendelkezzék pedagógiai érzékkel. Ennek hiá­nyában a gyakorlatozó esetleg csak szemlélődik, de nem szélesedik ismeretköre. Jó pedagógiai érzékű szakember jelentéktelen munkaterületen is olyan ismereteket tud átadni a gyakorlatát végző tanulónak vagy hallgatónak, amelyek ké­sőbbi munkái során hasznára válnak. A peda­gógiai érzék elsősorban a gyakorlaton résztvevő neveléséhez szükséges. Különösen fontos a szak­középiskolai tanulók nevelése a termelési gya­korlatokon. A gyakorlatvezető szakember ezek előtt bizonyos mértékig mintaképpé válik. Meg­felelő nevelőmunka csak úgy biztosítható, ha az oktatási intézmény felügyelője és a munkahely vezetője között kapcsolat alakul ki. A kialakult együttműködésben ki kell cserélniük tapaszta­lataikat a gyakorlaton résztvevőkről. így válhat a termelési gyakorlat a szakember-nevelés szer­ves részévé. A termelési gyakorlat színhelyén korszerű technológiát alkalmazzanak, megfelelő műszaki színvonalon.- Ne tanuljon a tanuló vagy hallgató elavult munkamódszereket. Ennek érdekében célszerű, ha a gyakorlatoztató szerv műszaki ve­zetője, vagy megbízottja ellenőrzi a munka­helyeket. A műszaki látókör szélesítésére kiegészíthet­jük a gyakorlatokat szemléltető kirándulások­kal azok részére, akik irányító munkakörben végeznek termelési gyakorlatot. Abban az eset­ben, ha egy munkahelyen nem biztosítható eléggé szerteágazó munka bemutatása, a terme­lési gyakorlaton résztvevőket célszerű több munkahelyen foglalkoztatni. Gondoskodni kell arról, hogy a gyakorlati ok­tatásba bevont munkahelyen a balesetelhárítás mintaszerű legyen. Kiegészíti a jó mintamunka­hely ismérvét a megfelelő munkahelyi admi­nisztráció. A termelési gyakorlatok értékét növeli a fo­gadó intézmények foglalkozása a tanulókkal, illetve hallgatókkal. Érkezésükkor a szerv mun­kájában jártas szakember ismertesse általában a szerv feladatait és tevékenységét, a gyakorlat végén pedig számoltassa be a résztvevőket a ta­pasztalataikról. A gyakorlat résztvevői akkor rendszerezik tapasztalataikat, ha naplót vezetnek a termelési gyakorlatról. A naplóvezetést nem minden esetben követeli meg az iskola, pedig a naplózás a tudatos szemlélődés fontos eszköze. Végül, foglalkozni kell a termelési gyakorlat résztvevőinek szociális ellátásával. A vízgazdál­kodás közismerten olyan tevékenység, amelyben sok esetben nem biztosítható a kulturált lakás, a kényelem vagy a maradéktalan élelmezés. Te­kintettel arra, hogy a termelési gyakorlatok résztvevői igen szűkös anyagi ellátásban része­sülnek, kerülni kell a legmostohább munka­helyek kijelölését termelési gyakorlatokra. Fi­gyelembe kell vennünk a gyakorlaton részt­vevők fiatal korát és tapasztalatlanságát is. A legmostohább körülmények között is segíthe­tünk a tanuló vagy hallgató helyzetén, ha gon­dos irányító szakember felügyeletére bízzuk. A vízgazdálkodási gyakorlattól elriaszthatjuk a leglelkesebb szakemberjelölteket is, ha a terme­lési gyakorlat alatt a szükséges szociális ellátás­ban nem részesülnek. A jelenlegi vízügyi szakemberhiány idején fontos, hogy szerveink és azok munkahelyeinek vezetői belássák a szakembernevelés területén rájuk háruló felelősséget és ennek ismeretében cselekedjenek. Wisnovszky Iván

Next

/
Thumbnails
Contents