Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-06-01 / 2. szám
52 VÍZGAZDÁLKODÁS kát. A harmadik évfolyam után elemi irányítási feladatokat is kapnak a szakközépiskolai tanulók. A felsőfokú technikumi hallgatók két alkalommal mennek nyári termelési gyakorlatra. Ezek alatt fizikai munkát végeznek, illetve segédirányítói munkát kapnak. A nappali tagozatos felsőfokú technikumi hallgatók tanulmányaik utolsó félévét levelező oktatási formában végzik el. Ezalatt a vízügyi szerveknél teljesítenek szolgálatot. Szükséges, hogy ebben a félévben olyan beosztást kapjanak a hallgatók, amelyben megfelelő áttekintést nyerhetnek az alkalmazó szerv tevékenységéről. Ezalatt az idő alatt lehetőleg több egységnél kell biztosítani működésüket, hogy látókörük szélesedjék. Csak végszigorlatuk után válnak teljes értékű szakemberekké — ekkor kaphatnak képességüknek megfelelő feladatot. A mérnökhallgatók termelési gyakorlata három ütemre tagozódik. Első alkalommal fizikai munkát végeznek a hallgatók. Ennek célja a fizikai munka megismerése. A hallgatók a hetedik évfolyamot levelező oktatásban végzik el, ezalatt valamelyik vállalatnál vagy igazgatóságnál teljesítenek szolgálatot technikusi minőségben. Az utolsó évfolyam hallgatói tervezői gyakorlatban részesülnek és ezzel lezárul a mérnökhallgatók termelési gyakorlatának sora. Azok az igazgatóságok és vállalatok, amelyek részt vesznek a termelési gyakorlatok lebonyolításában, felelősséget vállalnak a szakképzés és a szakkádernevelés területén. A tanulók, illetve a hallgatók nagyobb része nagy érdeklődéssel figyeli a termelési gyakorlaton tapasztalható jelenségeket. Az átlag elfogadja azt, amit lát, függetlenül attól, hogy az szakmailag elfogadható-e vagy sem. Az átlagos szemlélőnek tehát nem mutathatunk be olyan munkát, amely részben vagy egészben kifogásolható. Legfontosabb az alkalmas munkahely kiválasztása, ahol lehetőleg kis területen sokféle munkafajtát, munkafogást, munkagépet és technológiai eljárást ismer meg a gyakorló szakember. A vízépítésben legalkalmasabb valamilyen összetett beruházási munkahely kijelölése gyakorlat céljára. Általában megfelelő új árvízvédelmi töltés építése műtárgyépítéssel egybekötve, új öntözőtelep, halastó vagy nagyobb önálló műtárgy építése. Célszerű, ha a munkahelyen olyan szakember áll rendelkezésre állandóan, aki kellő gyakorlattal rendelkezik és magasabb szintről szemléli a munkát a gyakorlatozó elérendő szakmai szintjénél. Például technikusi gyakorlaton résztvevő mérnökhallgatót lehetőleg mérnök irányítson. A gyakorlatot irányító szakember lehetőleg rendelkezzék pedagógiai érzékkel. Ennek hiányában a gyakorlatozó esetleg csak szemlélődik, de nem szélesedik ismeretköre. Jó pedagógiai érzékű szakember jelentéktelen munkaterületen is olyan ismereteket tud átadni a gyakorlatát végző tanulónak vagy hallgatónak, amelyek későbbi munkái során hasznára válnak. A pedagógiai érzék elsősorban a gyakorlaton résztvevő neveléséhez szükséges. Különösen fontos a szakközépiskolai tanulók nevelése a termelési gyakorlatokon. A gyakorlatvezető szakember ezek előtt bizonyos mértékig mintaképpé válik. Megfelelő nevelőmunka csak úgy biztosítható, ha az oktatási intézmény felügyelője és a munkahely vezetője között kapcsolat alakul ki. A kialakult együttműködésben ki kell cserélniük tapasztalataikat a gyakorlaton résztvevőkről. így válhat a termelési gyakorlat a szakember-nevelés szerves részévé. A termelési gyakorlat színhelyén korszerű technológiát alkalmazzanak, megfelelő műszaki színvonalon.- Ne tanuljon a tanuló vagy hallgató elavult munkamódszereket. Ennek érdekében célszerű, ha a gyakorlatoztató szerv műszaki vezetője, vagy megbízottja ellenőrzi a munkahelyeket. A műszaki látókör szélesítésére kiegészíthetjük a gyakorlatokat szemléltető kirándulásokkal azok részére, akik irányító munkakörben végeznek termelési gyakorlatot. Abban az esetben, ha egy munkahelyen nem biztosítható eléggé szerteágazó munka bemutatása, a termelési gyakorlaton résztvevőket célszerű több munkahelyen foglalkoztatni. Gondoskodni kell arról, hogy a gyakorlati oktatásba bevont munkahelyen a balesetelhárítás mintaszerű legyen. Kiegészíti a jó mintamunkahely ismérvét a megfelelő munkahelyi adminisztráció. A termelési gyakorlatok értékét növeli a fogadó intézmények foglalkozása a tanulókkal, illetve hallgatókkal. Érkezésükkor a szerv munkájában jártas szakember ismertesse általában a szerv feladatait és tevékenységét, a gyakorlat végén pedig számoltassa be a résztvevőket a tapasztalataikról. A gyakorlat résztvevői akkor rendszerezik tapasztalataikat, ha naplót vezetnek a termelési gyakorlatról. A naplóvezetést nem minden esetben követeli meg az iskola, pedig a naplózás a tudatos szemlélődés fontos eszköze. Végül, foglalkozni kell a termelési gyakorlat résztvevőinek szociális ellátásával. A vízgazdálkodás közismerten olyan tevékenység, amelyben sok esetben nem biztosítható a kulturált lakás, a kényelem vagy a maradéktalan élelmezés. Tekintettel arra, hogy a termelési gyakorlatok résztvevői igen szűkös anyagi ellátásban részesülnek, kerülni kell a legmostohább munkahelyek kijelölését termelési gyakorlatokra. Figyelembe kell vennünk a gyakorlaton résztvevők fiatal korát és tapasztalatlanságát is. A legmostohább körülmények között is segíthetünk a tanuló vagy hallgató helyzetén, ha gondos irányító szakember felügyeletére bízzuk. A vízgazdálkodási gyakorlattól elriaszthatjuk a leglelkesebb szakemberjelölteket is, ha a termelési gyakorlat alatt a szükséges szociális ellátásban nem részesülnek. A jelenlegi vízügyi szakemberhiány idején fontos, hogy szerveink és azok munkahelyeinek vezetői belássák a szakembernevelés területén rájuk háruló felelősséget és ennek ismeretében cselekedjenek. Wisnovszky Iván
