Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-06-01 / 2. szám
40 VÍZGAZDÁLKODÁS A nagyüzemi esőztető öntözésről beszélve mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell szembenéznünk, hogy melyik öntözést nevezhetjük nagyüzeminek, hol, milyen nagyságrendnél kezdődik a nagyüzemi jelleg? Majd azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy melyek a nagyüzemi esőztető öntözés formái. Végül meg kell vizsgálnunk, hogy a jövőben várhatóan hogyan fog fejlődni az esőztető öntözés és ezzel kapcsolatban milyen akadályokat kell elhárítanunk a fejlesztés útjából? Mit nevezhetünk nagyüzemi öntözésnek? Mezőgazdaságunkban a szocialista nagyüzemi termelési mód uralomra jutásával csak a közelmúltban nyílt meg az út a nagyüzemi öntözés széleskörű elterjesztésére. Ezért öntözéseink ma még — néhány kivételtől eltekintve — nem nevezhetők nagyüzemieknek. Az öntözés a legtöbb gazdaságban ma még nem a mezőgazdasági üzem jelentős részére kiterjedő, a termelés folyamatába szervesen beillesztett termelési tényező (munkafázis), hanem aszályos időjárás esetén kellő előkészítés és átgondolás nélkül ösztönösen (spontán módon), a pillanatnyi helyzetnek megfelelően — és rendszerint már későn — alkalmazott kisegítő eljárás. Ezért a feltett kérdésre a választ nem a jelenlegi helyzetből kiindulva kell keresni, hanem fejlesztési lehetőségeinkből. Vizsgálataink eredményei szerint — termelési szempontból — hazánkban az öntözést a 20 éves terv végére 2,0 millió kát. holdon, messze távlatban pedig 2,0 millió hektáron lehet gazdaságosan megvalósítani. Domborzati és időjárási adottságaink alapján az öntözést — műszaki szempontból — az országnak kb. a felén (vagyis 4—5 millió hektáron) lehet célszerűen elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy az öntözött területek arányának az öntözőgazdaságokban átlagosan 40— 50%-osnak kell lennie. Vagyis a nagyüzemi öntözőberendezéseknek az öntözőgazdaságok őszszes művelt területének 30—60%-át kell behálózniok. Mezőgazdasági nagyüzemeink mezőgazdaságilag művelt területe jelenleg gazdaságonként 1 ezer és 20 ezer kh közötti, átlagosan 3,5 ezer kh. Az optimális üzemnagyság pedig átlagosan 4—5 ezer kh-ra tehető. Ez tehát azt jelenti, hogy — hazai viszonyok között — nagyüzemi öntözésnek számíthatnak azok, amelyeknek területe a 0,3 X 4000 = 1200 kh-at meghaladja. Melyek a nagyüzemi esőztető öntözés formái? Ha elfogadjuk az előző kérdésre kapott választ és megvizsgáljuk jelenlegi berendezéseinket, akkor az alábbi eredményekre jutunk. 1. Az 1200 1/perc teljesítményű hordozható berendezéssel 70 kh szántóterületet lehet rendszeresen öntözni. Az 1200 kh-as minimális nagyüzemi terület öntözését eszerint 1200 :70 - 17 berendezéssel és további 3 tartalék géppel lehet csak üzembiztosán elvégezni. Ennek üzemeltetésénél (a betegség és egyéb okok miatt szükséges tartaléklétszámmal együtt) 40 gépkezelőt, 3 speciális képzettségű gépszerelőt és 17 X 4 = 68 csőhordó munkást kell foglalkoztatni. Ha figyelembe vesszük, hogy mekkora gondot jelent e munkástömeg téli foglalkoztatása, továbbá azt, hogy a 17 berendezésnek üzemanyaggal, munkaerővel, a hiányzó emberek pótlásával, a meghibásodó, valamint kátyúkban elakadó csőhordó szállítóeszközök és gépcsoportok kimentésével, illetve pótlásával és a berendezések áttelepítésével kapcsolatban milyen bonyolult üzemszervezési problémák, nehézségek, fennakadások és kiesések járnak, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy az 1200 1/perc teljesítményű berendezésekkel a nagyüzemi öntözést nem lehet sem célszerűen, sem gazdaságosan megvalósítani. 2. A 2000 1/perc teljesítményű hordozható berendezéssel 120 kh szántóterületet lehet rendszeresen öntözni. Az 1200 kh-as minimális nagyüzemi terület öntözését eszerint 1200 :120 10 berendezéssel és további 2 db tartalék géppel lehet üzembiztosán elvégezni. Az üzemeltetéshez tehát 22 gépkezelőt, 2 speciális képzettségű gépszerelőt és 10 X 6 = 60 csőhordó munkást kell foglalkoztatni. Vagyis a 2000 1/perc teljesítményű berendezések sem eléggé alkalmasak a nagyüzemi öntözés végrehajtásához. Ezeket a jövőben csak azokban a kisebb öntözőgazdaságokban lesz célszerű alkalmazni, amelyeknél csak korlátozott mennyiségű öntözővíz áll rendelkezésre (csőkutakból, patakokból és kisebb víztározókból történő öntözéseknél). 3. A 3500 1/perc teljesítményű hordozható berendezések már tulajdonképpen átmenetet képeznek a beépített nyomócsővezetékű esőztető berendezésekhez, mivel a 150 mm átmérőjű fő
