Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-06-01 / 2. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS 41 vezetékét hordozni és áttelepíteni csak igen nehézkesen és megerőltető fizikai munkával le­het, ezért a fővezetéket a legtöbb gazdaságban nem szokták egy idényen belül áttelepíteni. A berendezéssel 180 kh szántóterületet lehet rendszeresen öntözni, az 1200 kh-as minimális nagyüzemi terület öntözéséhez eszerint 1200 : : 180 = 7 berendezés (+ 1 tartalék gép), 15 gép­kezelő, 2 gépszerelő és 7 X 8 = 56 csőhordó munkás szükséges. Ha figyelembe vesszük, hogy ennél a berendezésnél lényegében (idényen be­lül) beépített acélcsövet alkalmazunk, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy ezt a berende­zést a költséges acélcső helyett a jóval olcsóbb ac nyomócsőhálózattal kombinálva sokkal cél­szerűbben és gazdaságosabban használhatjuk. Ebben az esetben ugyanis az összes berendezés gépcsoportjait egyetlen, állandó helyre telepít­hetjük, a hordozható nyomócsővezetéket pedig az így kialakított szivattyúállásból kiágazó gerincvezetékes vagy körvezetékes ac nyomócső-­­hálózatból látjuk el a megfelelő nyomással ren­delkező öntözővízzel. Ily módon csak 3 gépkezelő és 1 gépszerelő szükséges (csőhordó munkás vi­szont ugyanannyi kell). Ezt a megoldást is csak azoknál a kisebb öntözőtelepeknél célszerű al­kalmazni, amelyeknél az elektromos energiával való ellátás csak költséges beruházással való­sítható meg. Ezeknél is azonban célszerűbben lehetne a feladatot 3500 1/perc teljesítménynél nagyobb (6000 1/perc teljesítményű) gépegysé­gekkel megoldani, mert például az 1200 kh-as öntözőtelepekhez hét gépegység helyett csak né­gyet kellene alkalmazni. 4. A nagyüzemi öntözés követelményeit a be­épített nyomócsővezetékű és központi, automa­tikus szivattyúteleppel kialakított berendezések elégítik ki maradéktalanul. Ezeknél 1 szivattyú­­teleppel 2—3 ezer kh-at lehet a legcélszerűbben és leggazdaságosabban az esőztetéshez szükséges nyomással rendelkező öntözővízzel ellátni. Ennél a megoldásnál egy gépkezelő egyidejűleg több (3—4) szivattyútelepet is ki tud szolgálni, ha ezek nincsenek messze egymástól. Ilyen esetben e szivattyútelepeket táv jelzőberendezéssel kap­csoljuk össze (már az idén kiépülő első öntöző­fürtnél — a kalocsainál — is két szivattyútelepet szolgál ki egy gépkezelő). Speciális képzettségű gépszerelőre — előreláthatólag 8—10 szivattyú­­telepenként, vagyis mintegy 20 000 kh-anként lesz szükség. A csőhordó munkások létszáma is jóval kevesebb ennél a berendezésnél, mint a 1. ábra A „Camparai” (Olaszország) szivattyútelep gépcsarnoka hordozhatóknál, mert ennél csak a jóval rövi­­debb szárnyvezetéket kell hordozni. Ezért a hor­dozható berendezéseknél szükséges 50 fő/1000 kh helyett itt csak 30 csőhordó munkást kell al­kalmazni ezer kh-anként akkor, ha a csőhordást nem gépesítjük. A csőhordás gépesítése esetén a szükséges munkáslétszám tovább csökkent­hető. Az elektromos energia, az automatikus üzem, a sokkalta kevesebb és állandó helyre telepített gépkezelő, valamint a jóval kevesebb csőhordó munkás miatt a munkaerő téli foglal­koztatásával, valamint a munkaerővel, a hiányzó emberek pótlásával, a meghibásodó és a kátyúk­ban elakadó csőhordó szállítóeszközök kimenté­sével, illetve pótlásával és a berendezések át­telepítésével kapcsolatos problémák, nehézségek, fennakadások és kiesések a beépített berende­zéseknél sokszorta kisebbek, mint a hordozható berendezéseknél. További előnyük, hogy ezeknél csak a kis átmérőjű repülővezetéket kell hor­dani, ezt a munkát ezért nőkkel, sőt öregekkel és fiatalkorúakkal is el lehet végeztetni. Egy külföldi, beépített rendszerű öntöző­­berendezés automatikus szivattyútelepét az 1., 2. és 3. ábrákon mutatom be. A beépített nyomócsővezetékű berendezések­kel szemben sokan — tájékozatlanság miatt — azt az érvet hozzák fel, hogy azok túlzottan költségesek. E téves nézetek megcáfolására is­mertetem a kalocsavidéki esőztető fürt beruhá­zási és amortizációs költségeinek főbb adatait (1. 1. táblázat). Vagyis az amortizációs költségek (tsz-eknél a hiteltörlesztés) nem hogy nem magasabbak, ha-1. táblázat Megnevezés Beruházási költség Ft/kh Átlagos élettárt. év Amortizá­ciós ktsg. Ft'kh/'év Népgazdasági szinten: Beépített rendszer esetén----------­Hordozható berendezések esetén — Termelőszövetkezeti üzemi szinten: 8660,— 6000,— 19,4 10,6 447,— 567,— Beépített rendszer esetén----------­Hordozható berendezések esetén — 2600,— 2000,— 15,6 8,0 166,— 250,—

Next

/
Thumbnails
Contents