Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
26 VÍZGAZDÁLKODÁS felújítások terjedelme az idő függvényében egyre inkább nő. Erre mutat, hogy az első és a második javítás után már gyakoribbak a meghibásodásból adódó üzemzavarok és hosszabbak az állásidők. Az idő előrehaladtával a két felújítás közötti kisjavítások terjedelme és költségei is állandóan fokozódnak és egyre több a karbantartási munka is. Az esetek többségében az állóeszközök utolsó nagyjavításának költsége többszöröse az elsőnek és előfordulhat, hogy még az adott állóalap eredeti értékét is meghaladja. Fentiekben ismertetett folyamat természetesen a nem termelő ágazatra is, tehát a vizgazdálkodási mélyépítményekre is jellemző. Ezért a felújítási és fenntartási munkálatok terjedelmének meghatározásakor e jelenség kihatásával feltétlenül számolni kell, mert a magas „életkorú” építmények felújítása, fenntartása költségesebb, mint a közelmúltban, 5—10 éve üzembehelyezetteké. II. A vízgazdálkodási mélyépítmények felújítási, fenntartási programjának kialakítása, illetve e tervek megalapozottságának kimunkálása két módszerrel történhet: A) A létesítmények műszaki állagának konkrét felmérésével vagy B) közgazdasági, pénzügyi módszerek* segítségével. Elvileg mit kell érteni az építmények műszaki állagának vagy másként állapotának felmérése alatt? Ezalatt lényegében az egyes létesítmények szerkezeti elemei szerint azoknak a műszaki fogyatékosságoknak, hibáknak megállapítását és felmérését értjük, melyek a biztonságos üzemeltetést gátolják, kijavításuk elhanyagolása esetében az adott létesítmény rendeltetésének nem felelhet meg. Fentiekből kitűnik, hogy az építmények műszaki állagának felmérését egyedenként külön-külön kellene elvégezni. Az egyes létesítmények műszaki állagára, illetve hiányosságaira vonatkozó megállapításokat célszerű jegyzékbe foglalni. Mit tartalmazzon ez a jegyzék? Tartalmaznia kell mindenekelőtt az építményre vonatkozó általános adatokat, így pl. az építmény a) megnevezését, b) földrajzi helyét, c) építésének, ill. üzembehelyezésének évét, d) számjelét, e) bruttó és nettó értékét, f) az utolsó felújítási, fenntartási munkák kivitelezésének évét, terjedelmét természetes mértékegységben és forintösszegét. Amennyiben a műszaki tervek elkészítése hosszabb időt venne igénybe, a költségek kiszámítását a jegyzékben foglalt mennyiségek alapján kalkuláció segítségével is meg lehet állapítani. Fentiekből kitűnik, hogy az építmények műszaki állagának felmérésén alapuló felújítási, fenntartási igények kimunkálása igen körültekintő, alapos, az egyik napról a másikra el nem végezhető munkát jelent. Véleményem szerint azonban a közvetlen műszaki állag felmérése mind az éves, mind a távlati felújítási, fenntartási tervek kidolgozásának legbiztonságosabb módszere. E munkák elvégzése becslésem szerint kb. 1,5—2 évet igényel. • Az építmények felújítási, fenntartási igényei kimunkálására a közgazdasági vagy pénzügyi módszer is alkalmazható. Mi a közgazdasági vagy pénzügyi » Megjegyzés: A közgazdasági, pénzügyi módszert az OVF a mélyépítmények mennyiségi és értékbeni számbavétele után az itt kifejtett elveknek megfelelően első Ízben 1962. évben alkalmazta. (Szerk.) módszer lényege? Az építmények felújítási, fenntartási igényeit a meglevő adatokból, vagyis a már kivitelezett munkák mennyiségi és értékadataiból kiindulva kell megállapítani. Gondosan tanulmányozni kell az elvégzett munkák adatait abból a szempontból, hogy a szükséges igények kielégítése hiánytalanul megtörtént-e. Amennyiben hiányok még tapasztalhatók, e munkálatok mennyiségével és értékével a vizsgált adatokat ki kell egészíteni. Lényegében tehát e módszerrel a felújítási, fenntartási igények megállapítása az elmúlt években kivitelezett munkálatok mennyisége és értéke alapján történik. Helyes itt figyelembe venni azokat a tételeket is, melyek kivitelezése a tapasztalatok szerint népgazdasági szempontból feltétlenül szükségesek. E munkát célszerű műszaki szemlén alapuló számításokkal, becslésekkel is kiegészíteni. E módszerrel egyes építmények vonatkozásában kialakított mennyiségi és értékadatokat helyes jegyzékbe foglalni. III. A vízgazdálkodási mélyépítmények állagának felmérése alapján vagy pénzügyi módszerek segítségével rögzített felújítási, fenntartási igények ismeretében lehetőség nyílik arra, hogy a vízi építmények hosszabb időszakra szóló, valamint az éves felújítási, fenntartási programja, ill. terve is kimunkálásra kerüljön. E cikk első részében már szó volt arról, hogy végső fokon a vízügyi létesítmények állaga felmérésének, vagyis a reális felújítási, fenntartási szükségletek megállapításának az a végső célja, hogy olyan program kerüljön kimunkálásra, amely a népgazdasági tervbe beépíthető és ezzel e munkálatok megvalósításának anyagi-műszaki bázisa biztosítva legyen. E cél megvalósítására a közvetlen műszaki felméréssel vagy pénzügyi módszerrel kidolgozott felújítási és fenntartási munkálatok jegyzékeit a jelenleg érvényben levő fogalmi meghatározások alapján két alapvető csoportba kell besorolni. Ezek a következők; A) Felújítási munkák B) Fenntartási munkák. Fenti két nagy csoporton belül a felújítási, fenntartási igényeket még további csoportokra kell bontani, a felújítási és fenntartási munkákon belül el kell határolni a népgazdasági szempontból rövid időn belül kivitelezendő és a normál munkák keretébe tartozó feladatokat. Ezek szerint a fentiekben ismertetett csoportosítás az alábbiak szerint alakul: A) Felújítási munkák a) népgazdasági szempontból rövid időn belül megvalósítandó munkálatok, b) folyamatos, normál felújítási munkák. B) Fenntartási munkák a) népgazdasági szempontból rövid időn belül megvalósítandó munkálatok; b) folyamatos, normál fenntartási munkák. Az A/a—В/a pontok alatt olyan felújítási, fenntartási munkákat kell érteni, melyek kivitelezésének elmulasztása esetén jelentős népgazdasági veszteségek, károk állhatnak elő, vagy a későbbi időszakban történő megvalósításuk már jóval nagyobb költséget igényel. Pl. az árvédelmi művek műszaki állagában levő hibák megszüntetésének elmulasztása esetén az építmény árvíz veszély ellen nem nyújt biztonságot, a szivattyútelep gépalapjainak megsüllyedése, a zsilipek elzárószerkezeteinek hibái üzemelési, ill. működésbeni zavarokat idézhetnek elő stb. Az A/b—B/b pontokban olyan munkálatokat kell felsorolni, melyek az időszakonként rendszeresen visszatérülő, tehát az ún. normál felújítási, fenntartási feladatok körébe tartoznak. Pl. a csatornák kotrási munkálatai, gyepesített rézsűk karbantartása, zsilipkamrák tisztítása, vasszerkezetek mázolása, meglevő műtárgyak kisebb átépítése, korszerűsítése stb....
