Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 27 Ügy gondolom, hogy a fenti csoportosítás esetén különösen az A/а és В/a osztályokba nagy tömegű munka kerülne. Tekintettel arra, hogy éves viszonylatban a vizgazdálkodási mélyépítmények leromlott állagának megszüntetésére anyagi lehetőségek még csak korlátozottan állanak rendelkezésre, a lehetőségek gondos mérlegelése alapján a munkálatokat fontosságuk és sürgősségük szerint sorolva több évre kell elosztani. Célszerű tehát az elkészített dokumentumok alapján, első lépcsőben a területi igazgatóságok szintjén térben és időben elhatárolni, ill. ütemezni az elvégzendő feladatokat. Mérlegelni kell a rendelkezésre álló anyag, munkaerő (kézi és gépi), lehetőségekkel összhangban, hogy az A/а és В/a csoportba besorolt munkamennyiségek milyen ütemezésben (évenkénti részletezésben) kerüljenek kivitelezésre. Az A/b és B/b pontokba tartozó munkálatok, valamint a hozzájuk tartozó építmények műszaki és értéki adatai alapján meg kellene határozni építményfajtánként külön-külön, a rendszeresen, de hosszabb időperiódusokban ismétlődő munkálatok mennyiségét és költségét. Ez lényegében azt jelenti, hogy az anvagi termelés ágazataiban levő ingatlanokhoz hasonlóan meg kellene állapítani a felújítási és fenntartási munkálatok ciklusidejét, vagyis a két javítás közötti időtartamot és egy teljes felújítás, fenntartás költségét. Ez nem megoldhatatlan feladat, mert nemcsak az állagfelmérés adatai, hanem az elmúlt évek bőséges tapasztalatai is rendelkezésre állanak az építmények felújítási, fenntartási ciklusidejének és a nagyjavítási munkák mennyiségének és költségének megállapítására. E munkálatok eredményeként építményfajtánkénti részletezésben elkészíthetők a létesítmények egvséges felújítási és fenntartási normatívái. E normatívákat központilag célszerű megállapítani. Mit kell tartalmazniuk e normatíváknak? Nem mást, mint létesítményenként és ezen belül építményszerkezetekként a felújítási, fenntartási ciklusidőt, az elvégzendő munkálatok tételes felsorolását, mennyiségét és költségét. E normatívákon túlmenően az éves felújítási és fenntartási programok pontos és körültekintő kidolgozása érdekében azonban a területi szervezeteknél még a következő adatokat kell rendszeresen vezetni és nyilvántartani: a) mindenekelőtt napra készen vezetni kell az építmények, műtárgyak, tartozékok egyedenkénti nyilvántartását, továbbá b) az egyes létesítmények állagával kapcsolatos adatokat. Az állagfelmérés megállapításainak az egyedi nyilvántartásokon való rögzítése, majd ezt követően az állagban bekövetkező változások folyamatos vezetése, c) az építményeken végzett felújítási, fenntartási munkálatokat. ca) terjedelmét és mértékét természetes mértékegységekben, eb) értékét forintban, cd) kivitelezésének időpontját, d) az elvégzett felújítási, fenntartási munkálatok fajlagos költségét. A felújítási, fenntartási tervek megalapozottsága, de különösen a kialakult program elbírálása, végrehajtásának ellenőrzése, a mindenkori helyzet áttekintése érdekében a fentieken túlmenően helyes Igazgatósági és Főigazgatósági szinten egy olyan térképet elkészíteni, amelyen fel van tüntetve valamennyi mélyépítmény és műtárgy. E térképen a tervekkel összhangban pontosan be kell jelölni az elvégzett és az induló felújítási és fenntartási munkálatokat. Pl. belvízlevezető csatorna esetében be kell jelölni — az időpont feltüntetésével —• az elvégzett kotrás, ill. az iszaptalanított szakaszok hosszúságát, a tervezett munkálatok menynyiségét stb. Tapasztalatok szerint, a nyomvonal jellegű, de más fajta építmények esetében is az elvégzett és az elvégzendő felújítási és fenntartási munkálatok térképen történő bejelölése, és figyelemmel kísérése, mind a terv elkészítése, mind annak végrehajtása ellenőrzésében előnyösen hasznosítható. A vízgazdálkodási mélyépítmények felújítási, fenntartási tervei elvi vonatkozású kérdésein túlmenően röviden foglalkozni kell néhány részletterv kimunkálásának szükségességével is. Az ismertetett elvek alapján elrendezett felújítási és fenntartási igények szerint nemcsak a globális költségadatokat kell meeállam'tani. hanem el kell készíteni azokat a részletterveket is. melyek segítségével a szükséges gazdasági döntések kialakíthatók és megbízhatók. Milyen részletterveket kell kidolgozni a felújítási, fenntartási munkák költségvetései vagv kalkulációi alapján? Véleményem szerint a következőkben felsorolt fontosabb részlettervek kimunkálását kellene kidolgozni: a) a kivitelezendő fontosabb felújítási, fenntartási munkálatok természetes mértékegységben és értékben, b) anyagszükségleti terv, c) munkaerő és béralap szükségleti terv. Fenti a)—e) pontokban felsorolt részlettervek közül fontossága miatt ki kell emelni a felújítási és fenntartási munkálatok természetes mértékegységben és értékben kifejezett előirányzatait. E tervet teljesen a Főigazgatóság által 1962. évben kidolgozott VII—0—l 'a és b. tervűrlap szerinti részletezésben kellene elkészíteni. Az anyag, a munkaerő és a béralapszükségleti részlettervek kidolgozását is a jelenleg érvényben levő tervezési előírások szerint kellene kimunkálni. Fenti elképzelések megvalósulása esetén kialakulnak a vízgazdálkodási mélyépítmények felújítási, fennta¥tási munkálatai műszaki és gazdasági tervezésének egységes módszertani alapjai. A felújítási, fenntartási szükségletek ismerete térben és időben reális alapot nyújtanak a pénzügyi tervek összeállítására, biztosítaná a kivitelezési munkálatok célszerű, gazdaságos kivitelezését, az anyagi eszközök koncentrált és gazdaságos felhasználását. I,onti György A hajóútkitűzés korszerűsítéséről 1785-ben kelt II. József rendelete, amely szerint „fel kell térképezni a hajózható vizeket, ezeken fel kell tüntetni a hajóutat, zátonyokat, sziklákat, malmokat, mérföldoszlopokat”. Hosszú és fáradságos munkát kellett elvégezni a császár parancsa óta, míg napjainkban — leszámítva azt az időszakot, amikor a hajózható folyók jege beáll — megvalósultak „a minden időjárási viszonyok közötti” biztonságos hajózás műszaki feltételei. A Dunán a hajózás megindulásakor a hajóút megjelölését, a parti irányjelzők kezelését, a vízmélységek mérését, az adatok közzétételét az Első Dunagőzhajózási Társaság végezte. Hajózható vizeinken jelenleg a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok a folyamszabályozási
