Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 23 don történő végrehajtása. A műtárgy építésének befejezése, a munkateret védő és a munkatér helyén az eredeti töltés védképességét átmenetileg helyettesítő hullámtéri körgát elbontása után az újonnan helyreállított töltésszakasznak közel azonos biztonságot kell képviselnie, mint a szomszédos, meg nem bolygatott, már sok árvízi terhelést elviselt szakasznak. A múltban ezt a munkát a legjobb szándéktól vezetve a gyakorlatban kialakult és hagyományossá vált ún. lépcsős csatlakozás alkalmazásával gondolták a legtökéletesebben elvégezni, hiszen magát a földkiemelést is a töltés-anyag minőségétől függően 50—100 cm közötti magasságú függőleges lépcsőzéssel végezték el. Ez a módszer az akkori talicskás földmunka építési eljárásnak, gödörkönyves elszámolási rendszernek megfelelt ugyan, de a mai munkaeszközök mellett már indokolatlan. Egyébként is a lépcsős kialakítás nagyobb szabad felületet ad, ami az anyag fokozott fellazulását eredményezi. A visszatöltés során az egyes földrétegeket a tömörítő eszközök hatékonyságától függően 10— 30 cm vastag, gondosan döngölt rétegekben építették be. Lépcsőzött rézsű esetén a töltésre merőleges irányú repedések keletkeznek (a. ábra). Vízszintesen nem lépcsőzött rézsűjű munkagödör íves alakban beépített földrétegekkel (b. ábra) Nem vitatjuk, hogy ez az eljárás az út és vasúti töltések — vagy más hasonló természetű munkák esetében — valamilyen okból történt ideiglenes átvágásának visszatöltésénél, a töltések szélesítésénél nem volna megfelelő, azonban árvédelmi töltések esetében ezt a régi technológiát a magunk részéről nem tartjuk eléggé megbízhatónak azért, mert az egyes lépcsők vonalában a leggondosabb döngölés ellenére is várható utólagos ülepedések folyományaként, a nyíróerők hatására függőleges, a töltés tengelyére közel merőlegesen repedések állhatnak elő, melyeknek mentén árvíz idején a víz áramlása a mentett oldal felé megindulhat. A lelépcsőzött rézsűkhöz való csatlakoztatás esetén az egyes lépcsők pereme az első ráterített réteg döngölése közben is megsérülhet és így is képződik repedés annál is inkább, mert a lépcsők élei mentén a kiszáradási, fellazulási folyamatok legkorábban jelentkeznek. A lépcsősen fogazott rézsűkhöz csatlakozóan végzett föld visszatöltési módszerrel szemben már több helyen, és legutóbb a foktői reverzibilis szivattyútelepnél, valamint az 1895—96. években épült érsekcsanádi belvízátemelő telep 3 db, egyenként 0,80 m £?-jű, betonba ágyazott és megvizsgálás céljából feltárt nyomócsövének helyén is a vizsgálatok elvégzése után elrendelt földvisszatöltést már az alább ismertetett új eljárással végezték el. Ennek az új földvisszatöltési eljárásnak technológiája a következő: a töltés anyagának állékonysága szerint már eleve 2 :1 — 1,5 :1 hajlású rézsűben (ami a kotróval történő anyagkiemelés technológiájának is megfelelőbb) kiemelt munkagödör fellazult rézsűjét szakaszonként, alulról felfelé haladva — és attól függően, hogy a rézsű milyen mértékben száradt ki és repedezett 3. ábra Töltés keresztmetszet a munkagödör tengelyében össze — 20—30 cm mélyen fokozatosan lehántoljuk, amíg a töltés eredeti tömörségű anyagát elérjük. Amennyiben a munkagödör kiemelése lépcsősen történt volna, a lehántolás során a lépcsős kiképzést megszüntetve rézsüs kiképzést alakítunk ki.
