Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-12-01 / 4. szám
118 VÍZGAZDÁLKODÁS Sejtkő-burkolat a Kerkán (az igazgatóság újítása) A nagykanizsai szakaszmérnökség a Principális csatorna és a Mura mentének problémáit igyekszik megoldani. Szombathelyen működik még egy új, fejlődő gépüzemük is. A területen, a földrajzi adottságoknak megfelelően, legnagyobb súlya a vízrendezésnek van. A vízrendezési osztály vezetője, Kollár Ferenc szerint sürgős vízrendezésre vár 400 000 holdnyi terület, amiből 230 000 hold rét és legelő. A vízben gazdag területen 150 liter/sec vizet kell knr-enként elvezetni, holdanként 30—60 méternyi csatorna készítésével, összehasonlításul: az alföldi területeken holdanként 2—3 m csatornaépítés is elegendő a 40 liter/sec km2-ről elvezetendő víz eltávolításához. A vízrendezés jelentőségét bizonyítja az is, hogy a vízgazdálkodási társulatok túlnyomórészt ilyen feladatok végzésére alakultak. 17 ilyen társulat 644 000 holdon tevékenykedik. A vízrendezési „mozgalom“ 1955-ben indult meg nagyobb lendülettel, 1958 óta folyik társulati formákban. 1963-ban 552 000 m3 földet mozgattak meg és 18 millió forint értékű munkát végeztek. 1964-ben tervük már 1,6 millió m3 mozgatásával 74 milliós munkát irányoz elő. Egyik fő feladatuk az elhagyott, majd eliszapolódott malomcsatomák jó állapotba helyezése. Eddig 1500 km-nyi lecsapolt csatornát helyeztek jókarba. A mennyiségi fejlesztés mellett törekednek minőségi javításokra is. Igyekeznek állandósított, enyhe rézsüzésű, lépcsőzött — tehát időálló medreket kialakítani. A munka főleg a Kerka, a Zala, a Principális-csatorna és a Csörmöc-Herpenyő vízrendszerében folyik. Nem kevésbé fontos a belvíz- és láplecsapolás sem. Ez jelenleg főként a Kis-Balaton belvízrendszerében, a Zala alsó folyása mentén történik, ahol 53 000 holdnyi belvízterület — azon belül 20 000 holdnyi láp — rendezése folyik. Ott működik az országos hírű Keszthelyi Vízgazdálkodási Társulat, amelynek munkái során, állami és társulati beruházásokkal, holdanként 12 000 forintot fordítanak az egykori hasznavehetetlen láp termővé tételére. Az árvízvédelmi csoportnak leginkább a tavaszi olvadások megindulása után van munkája, — mondja Szabó Tibor csoportvezető. Az 1963. évi jeges árvizek során bőven volt mit tenniök. Itt került sor először a jég robbantására, — bár a sokszor fenékig átfagyott folyócskák esetében ez sem sokat segíthetett. A 101 km-nyi gáthálózaton, meg a hozzá csatlakozó, mintegy 50 km-es tanácsi kezelésben levő gátakon szinte végig folyt a védekezés. Fenékpusztánál az eddigi maximumot 80 cm-rel haladta meg a vízállás. 69 helyen történt töltésrongálódás és a csoport ezévi fő feladata az volt, hogy azokat helyreállítsák. Munkájuk, — melynek során 2 milliót költöttek a szakadások helyreállítására — sikerrel járt. A Rábán, — a bevágódott meder miatt a védekezés inkább a műtárgyak megóvását célozza. Az öntözés viszonylagosan kisebb területi fejlődését magyarázza az országosan itt legkedvezőbb csapadék, és a bő vízhálózat, könnyű víznyerési lehetőség. Döbrentei Imre, a vízhasznosítási csoport vezetője mégis szép eredményekről számolhat be, különösen a tárolókból, nyomócsöveken át vezetett vízzel végzett gyümölcsös-öntözés terén. A lápos vidékeken az öntözés különleges feladatokat ró a szakemberek-Ikervári áramfejlesztő duzzasztója Ikervári áramfejlesztő duzzasztója
