Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-12-01 / 4. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS 119 Ikervári áramfejlesztő duzzasztógátjának utófeneke Ikervári áramfejlesztő re. Nem is annyira öntözni kell itt, mint inkább kívánt szinten tartani a talajvizet. Jelentősebb öntözőrendszerek a 360 holdas egervári, 300 holdas jankapusztai és 300 holdas zalaszentgróti, 1964-ben készül el zalavári 1600 holdas szántóföldi öntözőrendszer, melyet a ka­tegóriájában országosan első „Űj idők“ tsz, a Kis-Zalai vízgazdálkodási társulat egyik tagja fog üzemeltetni. A vízellátás-csatornázás elmarad az országos átlag mögött. De magyarázza az elmaradottságot a jó ásott-kutas vízbeszerzési lehetőség. A kor­szerűbb életforma azonban mégis egymás után hívja életre — a VÍZIG hathatós közreműkö­désével — a törpevízműveket. Kuncze István csoportvezető tájékoztatása szerint 1961-ben még csak 1, 62-ben már 3, 63-ban 9 törpe­vízmű volt a területen és 1964-ben számuk 16-ra nő. Elsősorban a járási székhelyeken, a sűrűbben lakott helységekben épülnek ilyenek, jórészt társulati formában. Megtörtént a szombathelyi vízmű felújítása is, így most már 70%-os a városban a közműves vízellátottság. Zalaegerszegen most készül a vá­ros vízellátás-csatornázása, Hévizén az érdekel­tekkel, — köztük a fürdővel, üdülőkkel együtt oldják meg a vízmű építését. Folyik a Nagyka­nizsa környéki regionális vízmű építésének elő­készítése is. Vízszennyezések terén leginkább a zalai olaj­­mezők körzete ad munkát, de a hatósági csoport jó működésének tudható be, hogy különösebb problémák ott sincsenek. A tevékenységre jel­lemzőül talán csak annyit, hogy 1963-ban kere­ken 1 milliónyi szennyvízbírságot róttak ki. A munkát jól segíti a harmadik éve működő víz­vizsgáló laboratóriumuk is. A jelenleg 30, jövőre már 40 fővel működő műszaki tervezési osztály munkájáról Prikoszo­­vich Mihály osztályvezető elmondta, hogy 1959- ben még csak 48 000 Ft termelési értéket terve­zett egy fő az osztályon, 1963-ban viszont már 99 000-t. 1959—64 között háromszorosára nőtt a tervezési feladat. Fontos nemzetközi tevékenységük is, hiszen 140 km hosszan Jugoszláviával, 160 km-en át meg Ausztriával határos a VÍZIG. Jól halad a munka az osztrák vízügyi szervekkel Kőszeg vízellátásának megoldása, az alsószölnöki vízerő­mű üzemeltetése és a Pinka-patak szabályozása terén. A jugoszláv vízügyi szervekkel szoros együttműködésben végzik a Mura szabályozásá­nak és árvízvédelmének munkálatait. A termelési eredményekről és a gépesítésről Gaál Ferenc osztályvezető számolt be. A VÍZIG 1961-ben és 1962-ben is elnyerte a kitüntető ÉLÜZEM címet. Az elvégzett munkák termelési értéke 1958-ban még csak 20, 1963-ban már 47 millió Ft-t tett ki. 58-ban 1 főre 23 900 Ft ter­melési érték jutott, 63-ban már 49 400 Ft. 58-ban 3% volt a géppel végzett földmunkák aránya, 63-ban 82%. 58-ban 1 földmunkagépük volt, 63-ban már 23. 58-ban 570 000 rri! földet moz­gattak meg, 63-ban 1 800 000-t. Munkájukat segítik a KISZ-táborok is. Pö­­löskén 2 ízben, Szentgotthárdon ugyancsak 2 íz­ben rendeztek ilyen, az ifjúság, a munka és a vízügyi feladatok kapcsolatát mélyítő táboro­zást. Külön kell beszélni az őrség országosan ki­emelt talajjavítási munkálatairól, melyek nem Az ikervári áramfejlesztő duzzasztója

Next

/
Thumbnails
Contents