Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
8 VÍZGAZDÁLKODÁS lembe véve azt is, hogy a szennyezett víz tisztítása a berendezések jó hatásfoka mellett sem olyan tökéletes, mint a természetesen tisztántartott víznél megköveteljük és ehhez hozzávetve azt, hegy a tisztítóberendezések hatásfoka az idők folyamán eltér a tervezett állapottól, akkor világossá válik a kérdés, hogy miért inkább a víz természetes megvédését helyezzük előtérbe. A csatornázás közegészségügyi vonatkozásai az előzőkből következnek. A csatornázás elvileg az . egészségügyi kultúra magasabb fokát jelenti. A kultúráiét, a komfortos lakás iránti igény, emeletes házak építése stb. feltétlenül csatornázást igényelnek. A közegészségügyi és csatornázási szakembereknek arra kell törekedni, hogy az életszínvonal emelkedéséből fakadó közvélemény kielégítése ne jelentsen közegészségügyi ártalmat. A csatornák túlterhelése, az ebből fakadó dugulások (visszaduzzasztások), csatornarepedések lehetővé teszik a talaj szenynyeződését. Nagyon sokszor közel kerülnek a vízvezetékek a csatornához és a szennyezett talajban fertőződhetnek. Az egészségügyi szolgálat és a műszaki szolgálat csak egymás segítségével végezhet a víz és szennyvíz kérdésben jó munkát. Ennek érdekében a társtudományok leglényegesebb kérdéseit mindkét szolgálatnak legalább nagy vonalakban meg kell ismernie. A higiénikus legyen egy kicsit mérnök, a mérnök legyen egy kicsit higiénikus is, de a legfontosabb egymás szakvéleményeinek meghallgatása és felhasználása. A második tiszai vízlépcső A jászsági és tiszántúli táj kialakulásában a legjelentősebb természeti adottság a Tisza folyó. A szabályozás előtt azonban a Tisza árterének mocsarai a gazdasági fejlődésnek gátat vetettek. A múlt század közepén megindultak a — mai technikai szinttel összehasonlítva is hatalmas — szabályozási és töltésépítési munkák, évente sok millió m3-nyi földmunkát végeztek el. Ezek az alapvető — elsősorban a vizek kártételei ellen védő — munkák a század elején lényegében befejeződtek és ezzel biztos előfeltételt teremtettek a települések, a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar fejlődése részére. Az alap rendelkezésre áll, ez azonban ahhoz a fejlődéshez, ami különösen a .mezőgazdaság és ipar területén a Tiszavölgyre vár, már nem elegendő. Ismeretes, hogy a Tisza Európa egyik legszélsőségesebb folyója. Átlagos évben több mint 25 milliárd m3 víz távozik a déli országhatáron, tehát kereken 25-ször annyi, mint amennyit az összes magyarországi öntözésekre az 1961. évben felhasználtak. Ez a hatalmas víztömeg azonban igen kedvezőtlen elosztásai jelentkezik. Árvizek idején, legfőképpen tavasszal, néha 3—4 hónap alatt lefolyik az évi víztömeg 6'0%-a is, nyárra pedig, amikor az öntözések miatt a legnagyobb szükség volna a vízre, a Tisza vízállása igen alacsony, 8—10 m-rel van a tavaszi árvíz szintje alatt. A szárazabb évek őszén a legrosszabb, a tiszai gázlókon a vízmélység az 1 m-t sem éri el, különösen a Szolnok—Tiszai ök közötti szakaszon. A jelenlegi szivattyús öntözővízkivételek gépei alacsony vízállás idején nem tudják az előírt vízmennyiséget kiemelni, hanem 'kevesebbet, azt is csak rossz hatásfokkal. A további szivattyús fejlesztés pedig alig lehetséges, mert a további vízkivételek annyira süllyesztenék a Tisza vízszintjét. hogy a meglevő telepek üzeme sem volna tovább lehetséges. Az alacsony vízállás nemcsak az öntözővízellátásban, hanem a Tiszára települt ivó- és ipari vízellátásban is A második tiszai (kiskörei) vízlépcső megépítésével az öntözésbe bevonható területek vázlata zavarokat okozhat, amint ilyen jelenségek már mutatkoztak, is. A második ötéves tervben előirányzott öntözési fejlesztésből mintegy 160 000 kát. hold a Tisza völgyére jut. 1965-re a növekedő vízkivételek miatt nagyobb mértékben kell vízfogyasztást korlátozó intézkedésekkel számolni. A fentiek alapján további jelentősebb fejlesztés csak újabb létesítmények építése útján lesz lehetséges. Ez pe'dig a meglevő és jól bevált tiszalöki vízlépcsőn kívül egy újabb, második tiszai vízlépcső építése a hozzákapcsolódó létesítményekkel. A vízlépcső 1967-re tervezett
