Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 9 üzembelépése után az érintett szakaszon megszűnnek az öntöző szivattyútelepeknél a nehézségek. Az eddig szivattyúsán működő rendszerek jó része gravitációs üzeművé válik, ahol pedig továbbra is szükséges lesz emelés, ott a magasság 7-—8 m-rel csökken. A tiszafüredi és mátrabükkaljai öntözőtelepek vízellátásánál jelentős szivattyúzási költség marad el. A duzzasztóműtől kiinduló két nagy öntöző főcsatorna — a jászsági és nagykunsági — vize állandóan gravitációs úton indulhat ki a Tiszából. [A második tiszai (kiskörei) vízlépcső és tároló vázlatos elrendezését lásd a borító III.] A vízhasznosítás fokozódó jelentősége miatt egyre jobban kidomborodik a víznek mint alapanyagnak a jelentősége és a vele való gazdálkodás fontossága. A Tisza szélsőséges vízjárása és a növékvő vízhasználatok miatt egyre inkább növekszik a tározás jelentősége. Aránylag jelentős tározásra nyílik mód a második tiszai vízlépcső építése során a csatlakozó hullámtér kihasználásával. Hullámtéri tározás a 30-as évek terveiben szerepelt, azonban túlzottan magas szintű duzzasztással. A jelenlegi elgondolás szerint a vízlépcsőt a Kisköre—Abádszalók közötti híd feletti szakaszra helyezve, a duzzasztó felett igen széles hullámtér van; egyrészt a balparton az a'bádszalóki öblözet, a jobbparton pedig Poroszló határáig a Kis Tisza és Tisza közötti helyenként 6 km széles hullámtér. Az eddigi tájékoztató vizsgálatok szerint itt kereken 200 millió m3 vizet lelhet tárolni a meglevő árvédelmi töltések között, a síkvidéki tározókhoz képest felénél is kisebb költséggel. A duzzasztási szint az Öntözési idényen kívül partokkal színelő magasságú, tehát a tiszaiöki'hez hasonló. A tavaszi nagyobb árhullámok itt is a felhúzott táblák alatt folyhatnak le. Az árhullámok levonulása után, megfelelő időpontban a duzzasztási szintet mintegy 2 m-rel megemeljük úgy azonban, hogy a magasabb duzzasztási szint a tározóban átlagosan 1 m-rel a legnagyobb árvízszint alatt maradjon. A tározó tavasszal igen gyorsan feltölthető és a tározott víz kedvező helyen áll rendelkezésre. A nyáron is előforduló kisebbnagyobb árhullámok is felfoghatók, így a tározótérfogatnál nagyobb víztömeg hasznosítható. Az ilyen nyári árhullámokban gyakran 20—30 millió, sőt, néha 150 millió m3 víz jön le (pl. 1960 augusztus). Jelentős költséget jelent a meglevő árvédelmi töltések megerősítése. Hasonló igénybevételt nagyritkán eddig is kaptak a töltések hosszú ideig tartó árvizek esetén. A megfelelő biztonság elérése céljából a töltések szükség szerinti erősítését és vízfelőli részének burkolását irányozzuk elő. A vízlépcső 5 nyílású mozgatható duzzasztóműből, az ahhoz csatlakozó keresztirányú hullámtéri töltésből és hajózsilipből, és a vízerőtelepből áll. A termelhető energia mennyisége a tiszalökinél lényegesen nagyobb, kereken 90 millió kWóra. A vízerőmű alkalmas naponta a terhelési csúcs idején néhány órán át jelentősen megemelt teljesítménnyel dolgozni. A vízerőtelepnél vizsgálni kívánjuk a csőturbina alkalmazási léhetőségeit is, egyrészt a kedvezőbb csúcsenergiatermelés, másrészt a vízpótlás szempontjából is, kihasználva a csőturbina kétirányú működésének lehetőségét. Az öntözővíznek az öntözendő területekre való vezetésére mindkét partról főcsatornák indulnak. A jobbparti jászsági öntözőcsatorna 40 m3/sec vízmennyiséget vezet a Tiszából és a Jászságban 100 000 kát. holdat tesz öntözhetővé. A csatorna a Zagyván túli 35 000 holdas abonyi öntözőrendszer szivattyús öntözésére is szállít vizet. A balparti nagykúnsági öntözőcsatorna 45 m3/sec vízmennyiséggel indul ki a Tiszából Abádszalók mellett a Nagykúnság és a Hortobágy—Berettyó főcsatorna és a Körös közötti terület öntözésére. A csatornának két ága lesz, az egyik Gyoméig, a másik Öcsödig vezet és 8 m3/sec vízmennyiséget ad a <békésszentandrási bőgén keresztül újabb 20 000 hold fcörösvölgyi öntözés részére. A Tisza két partján az összes öntözhető terület 291 000 kát. hold lesz. Ezenkívül a duzzasztott térből való vízellátással jelentősen megjavul a tiszafüredi és mátra-bükkaljai 55 000 kát. holdas öntözések vízellátása. Az öntözésen kívül 8 700 kát. hold halastó építését is lehetővé teszi. A fentieken kívül jelentős hajózási előny származik a duzzasztásból ezen a — hajózási szempontból eddig legkedvezőtlenebb — Tiszaszakaszon. A Kisköre és Tiszalök közötti 120 km-es szakasz kifogástalan hajóúttá válik. Ezután már csak a jeges időszak és a nagy árvizek idején lesz hajózási korlátozás. Igen kedvező hatású a duzzasztás az ipari és egyéb vízkivételekre is. Lényegesen kedvezőbb lesz a helyzet a meglevő tiszapalkonyai üzemek vízellátásánál. A Kisköre feletti Tisza-szakaszon a duzzasztás kedvező lehetőséget teremt nagy teljesítményű hőerőmű vízellátására is. A második tiszai vízlépcső beruházásai 10 évnél rövidebb idő alatt térülnek meg, ha csak a mezőgazdasági és vízerőhasznosítási hasznosulást vesszük figyelembe. A gazdaságossági mutatók még kedvezőbbek, ha az ipari, vízellátási, hajózási, üdülési és egyéb hasznokat is figyelembe vesszük. A vízlépcső, a tározó és a csatornahálózat gyökeresen megváltoztatja a Tiszatáj nagy részének vízrajzát és természetátalakító jellegénél fogva évszázadokra irányt szab a népgazdaság fejlődésének. Mátrai István főmérnök RÖVID HÍR A bratszki vízerőmű építésénél a munkák télen sem szünetelnek. Csak akkor van munkaszünet, ha a hőmérséklet —40 C°, illetve viharos szeles időben —35 C° alá száll. A vízerőmű egyes turbinái már működnek és az építkezéshez szükséges áramot már maguk szolgáltatják.
