Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
VIZGAZDÄLKODÄS 57 1. kép A Sió meder a duzzasztó megépülte előtt tétikai és egészségügyi probléma, megszűntek a mocsaras pangó vizek, a Sió mederben. Végül alkalmas terület biztosítható a vízügyi kutatás számára, a vízinövények vegyszeres gyomirtására anélkül, hogy egy egész vízrendszer élővilágát a kísérletek károsan befolyásolhatnák. A tábla mérete 18 m x 1,30 m, 4 mm-es lemezből a képen látható erősítő bordázattal készült. Felhúzó szerkezete terelőcsigákon irányított drótkötél. Felhúzása kézi erővel, csőrlővel történik. Az öblítővizek lebocsátására két, tiltóval elzárható körcsatorna szolgál, ami lehetővé teszi az átlagos 5 m3-es öblítővíz lebocsátását a Sión anélkül, hogy a táblát le kellene fektetni. Hajózási időszak alatt a tábla fenékre fektethető és így a hajózás részére akadályt nem jelent. Ligeti László 2. kép A megépült duzzasztó Fenéki Arzenál A balatoni hajózás megindulását általában az első balatoni gőzhajó megjelenésétől számítjuk. (Ismeretes, hogy az első balatoni gőzhajó, az 1846-ban vízrebocsátott „öreg” „Kisfaludy” Széchenyi tevékenységének köszönheti megépítését.) Kevésbé ismeretesek azonban a balatoni közlekedés történetének korábbi fejezetei. A magyar folyókon a gőzhajó megjelenése előtt a folyópartokról lóval vagy robotosokkal vontatott uszályok, valamint a révhajók, kompok voltak a hajózás ősei. A Balaton a hajózás szempontjából se tengerhez, se folyóhoz nem hasonlítható. Számos előnye mellett egyesíti magában a tengerek és folyók hátrányait is. Túl nagy ahhoz, hogy könnyű építésű kis hajók biztonságosan szelhessék vizét, de túl sekély ahhoz, hogy nagy, viharálló hajóegységek közlekedhessenek rajta.
