Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
56 VÍZGAZDÁLKODÁS dományos Kutató Intézet által javasolt főbb feladatok közül. a) A feliszapolódással kapcsolatos kémiai és biológiai folyamatok törvényszerűségeinek tanulnjányozása. b) A folyamatban levő mérések és feldolgozások kiszélesítése a Zala vidékének erózió viszonyaira és néhány kisebb vízfolyás hordalékszállítására vonatkozóan. c) A levegőből hulló por mérésének megindítása. d) A szennyvíz bevezetések és környékük vízminőségi vizsgálata a nyári hónapokban. e) Az 1948. évi fúrásokból rendelkezésre álló iszapminták virágpor elemzésének értékelő feldolgozása. Űjabb fúrások végrehajtása. f) Az iszapvándorlás tanulmányozása céljából a rádióaktív háttér-sugárzás megállapítása, az izotópos eljárással történő esetleges áramlásmérések igényei szerint. Jelzőanyagokkal történő áramlásmérések, vízszintlengések mérése a szél okozta áramlások sajátosságainak vizsgálata céljából. A Balaton vízszintváltozásait okozó áramlások és a vízszint lengések összefüggéseinek tisztázása. A parterózió vizsgálata, a hullámzás hatása a parti műtárgyakra. A munkaközösség munkáját négy évre irányozta elő. Az előző részben összefoglalt kutatások a feltöltődés alapvető kérdéseit vannak hivatva tisztázni. A munkaterv második része a kotrási munkákkal és a mederfeltöltődés elleni védekezéssel kapcsolatos kérdések tisztázását foglalja magába. A gyakorlati kérdések megoldásához hasznos volna, ha az együttműködésben részt vevő intézmények köre a munkák előbbrehaladásával bővülne. A további hidrológiai kutatások alapjait veti meg a VITUKI a jelenleg sajtó alatt levő „A BALATON VÍZHÁZTARTÁSA” című monográfiaszerű tanulmánya. A tanulmány az alábbi fejezetekben foglalja össze az 1921—1958. év alapadatainak feldolgozott eredményeit. I. A tó 2. kép Békaemberek elektronikus műszerekkel kutatnak a fenék régészeti emlékei után vízháztartása, II. Adalékok a tó vízmérlegéből nyert eredmények felhasználásához, III. A vízgyűjtőterület vízmérlege, IV. A tó és a vízgyűjtő terület vízmérlegének együttes értékelése. Ez a mű még idejében kerül a nyilvánosság elé ahhoz, hogy a már megindult és felfejlődőben levő kémiai és biológiai kutatás is hasznosan felhasználhassa. Logikus elrendezése, világos okfejtése biztosítja azt, hogy más szakterületek kutatói, sőt az érdeklődő közönség is hiteles forrásműnek tekintse és így felhasználhassa. A Balaton kutatásra vonatkozó részletek megismerését Déri Tibor ,,A balaton fejlesztése”, Fazekas Károly „Balatoni hidrológiai kutatások legújabb eredményei és a további teendők”, „A Balaton tudományos kutatása”, dr. Szesztay Károly „A keszthelyi öböl feliszapolódása” című munkái és a VITUKI tanulmányok összefoglaló jelentései szolgálhatják. Szilágyi József c* ' Г I • 1* / 1 / /г bioioki kis-vizlepcso A Siófokon üdülők a Sió-hídon áthaladva, eddig nem éppen elragadtatva szemlélték az üres Sió-medret, ahol a pangó vízben sás, békalencse és nád virított, paradicsomi állapotot teremtve a szúnyogok milliárdjainak szaporodásához. Ez azonban csak esztétikai és bizonyos fokig egészségügyi szempont volt, a legdöntőbb a műszaki szempont, mely sürgős beavatkozást kívánt. Siófok belsőségén áthaladó Sió partbiztosítás, a szabályozás idején fennálló kötöttségek miatt függőleges támfallal épült, aminek a lábazata összefüggő, fa szádfallal van biztosítva. Ez a szádfal a vízállástól függően hol víz alá került, hol levegőre s így korhadásnak indult. A további rongálódás megakadályozására egyetlen mód kínálkozott, az, hogy állandó vízborítással a korhadást megakadályozzuk. A szádfal felújítása a népgazdaság számára igen értékes fenyő-fűrész áruból igen nagy mennyiséget kötne le, ugyanakkor összefüggő, új szádfal leverése a jelenlegi mederbe a fenék-biztosítás céljaira behordott kő miatt szinte lehetetlen. E szempontok figyelembevételével építette meg a BVK 1961. novemberére az itt képekben bemutatott billenő táblás gátat, ami a hajózózsilip alsó főjénél 100 cm-es és az 1 km-es szelvényben, a gát helyén 130 cm-es vízoszlop tartására alkalmas. Ezzel megoldást nyert a műszaki követelmény, mely szerint a szádfalak állandó vízborítást kapnak, megoldódott az esz-
