Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 55 YITUKI a balatoni kutatásban Kormányzatunk a Balaton jelentőségét kihangsúlyozva — a Magyar Hidrológiai Társaság javaslatára — létrehívta a Balatoni Intéző Bizottságot 1957. tavaszán és ezzel lehetővé tette a balatonfejlesztés ügyének újbóli felvetését és a széleskörű fejlesztés megindítását. A Balaton fejlesztésének alapját a regionális tervvázlat képezi. A regionális terv nagy távlatokban irányozza elő a fejlesztés feladatait. Lényege a fejlesztésre vonatkozó határozatok összefoglalása és a fejlesztés programjának perspektivikus előírása az egységes fejlesztés biztosítása érdekében. A regionális tervhez — melynek munkálatai már 1957. év III. negyedévében megindultak — széleskörű vizsgálatok és tanulmányok kapcsolódnak. Ebben az időben a fnunkák előbbrevitelét célozták a Magyar Hidrológiai Társaság balatoni ankétjai. Az utolsó években végzett munkákról a Magyar Földrajzi Társaság rendezésében 1958. szeptemberében Balatonfüreden megtartott ankét előadásai számoltak be. A századforduló idején Lóczy Lajos, majd Cholnoky Jenő irányításával végzett balatonkutatást az átfogó tervszerűség jellemezte. Viszonylag rövid idő alatt igen értékes észleléseket és méréseket végeztek. Munkásságuk világszerte a kor élenjáró tudományos eredménye közé sorolható. Vizsgálataikat „A BALATON KÖRNYÉKÉNEK GEOMORFOLÓGIÁJA”: „A BALATON LIMNOLŰGIÁJA”; „A BALATON HIDROGRÁFIÁJA” címen adták közre. Az utolsó 10—15 évet a balatonkutatás tervén a mérések és a részletkutatások egyre növekvő száma jellemzi. A mérések nagyarányú fejlesztésével a céltudatos összefogás nem tudott lépést tartani. A különböző intézmények által végzett mérések és számos értékes részletvizsgálat eredményeinek értékelése még elvégzésre vár. Természetes, hogy ezek a vizsgálatok nem egy témakörre korlátozva jelentkeztek, pedig a kutatási feladatok egymásra ható szövevénye csak a komplex kutatási módszerek alkalmazásával végezhetők el sikeresen. A kutatási főfeladatokhoz számos kisebb-nagyobb jelentőségű hidrológiai mellékfeladat is kapcsolódik, melyek megoldása a tavon végzendő kiterjedt részletes kutatást és mérést kíván. A tavon végzendő kutatások lehetőségeinek megteremtésére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Balatonfüredi Hajógyárnál megépíttette 1957-ben a „Balaton” nevű kutatóhajót. A kutatóhajó munkábaállítása jelképezte a következő időkre tervezett kutatások összefogását. Az első nagy megoldásra váró kérdéskomplexum a Balaton feliszapolódásának vizsgálata. Ezzel kapcsolatban a Vízgazdálkodási Tudomál. kép Munkában a kutatóhajó (a kép baloldalán a siófoki hullámmérő állomás) nyos Kutató Intézet megindította a tó medrének részletes felmérését. A rendelkezésre álló adatok és tanulmányok alapján dr. Szesztay Károly, az Intézet tudományos főmunkatársa tanulmányt készített. A tanulmány rámutatott arra, hogy ez a nagyjelentőségű kérdés olyan óriási munkaterületet ölel fel, hogy a vele kapcsolatos kutatások csak egy munkaközösségen belül valósíthatók meg. A Balatoni Intéző Bizottságnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz intézett felkérésére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet elvállalta a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások koordinálására létesítendő tudományos munkaközösség összehívását. A munkaközösségben részt vesz: a Balatoni Nádgazdasági Vállalat, Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszéke, Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, MTA Biológiai Kutató Intézet, Mélyépítési Tervező Vállalat. Országos Közegészségügyi Intézet, Országos Meteorológiai Intézet, Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Természettudományi Múzeum növénytára és a Vízügyi Tervező Iroda. A munkaközösség 1962. évre a következő munkákat irányozta elő a Vízgazdálkodási Tu-
