Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
54 VÍZGAZDÁLKODÁS XIX. század első felében Balatonhídvégig egyenes mederbe, töltés közé fogták.24 A szabályozással a folyó alsószakasz jellege inkább felsőszakasz jellegűvé változott és bár a mai kisbalaton térség ülepítő jellege megvolt, a Kisbalaton és a Keszthelyi öböl térségének találkozásánál 1819-ben létesített töltések és az 1839-ben épült híd25 a vízterületek kapcsolatát összeszűkítve, a Zala áramlását meggyorsíthatta és így a hordalékbevitelt, különösen árvízi vízhozamok esetében, fokozatosan elősegítette. A Zala torkolatiránya a félkörös keszthelyi öbölben a Szent Mihály domb felé irányul és a Balatonba ömlő víztömegei a partalakulatnak megfelelően áramlást idéznek elő Keszthely irányában, melyhez a tó hosszirányú ingásából eredő áramlások is csatlakoznak. Ugyanekkor az uralkodó északi szél hatására a Balaton mélyebb rétegeiben keresztirányú áramlások is észlelhetők. Az említett áramlások lebegő hordalékanyaga a mondottak következtében Keszthely térségébe kerül. A vizsgált területen a partról benyúló szigetstrand és a közvetlen szomszédságában létesült móló iszapfogó-sarkantyúként működik. Az említett sarkantyúk között hulláminterferencia keletkezvén, a lelassuló áramlás az iszapot a móló és szigetstrand térségében rakja le. Ez a magyarázata annak, hogy a vizsgált területen az iszaplerakódás az átlagosnál gyorsabb. Az említett jelenséget a keszthelyiek ismerték már a múltban is. Hencz Antal, az 1892. évi kikötő tervezője írja: ha azt akarják, hogy a kikötő mélységét a víz fel ne iszapolja, vagy télen kiszedhetőre kell a végét szerkesztene vagy ha a legvége szilárdan épül, ezen belül tág nyílású hidat kell hagyni.26 Az állandó kikötő építése ügyében összehívott keszthelyi bizottság 1891. október 21-én úgy határozott, hogy ,,az állandó kikötő legalább 200 m hosszú legyen 4 m koronaszélességgel és a kikötő mólóján legalább két 10 m széles átereszt kell hagyni, melyek egyike a töltés elején, másika a töltés közepén legyen és így az iszap lerakódása lehetőleg elkerőltessék. ”27 A történetíró Bontz József így beszél az 1892-ben elkészült kikötőről: „Töltésén két helyen híd van alkalmazva, hogy a víznek szabad mozgása lévén, a töltés mélysége a posványosodástól meg legyen védve.”28 1943-ban Kell Dezső mérnök által szerkesztett 1:5760 méretarányú térkép29 szerint a partszegély a szigetfürdő és a kikötő partfallal határolt térségtől északra és délre jóval beljebb húzódott már, mutatva a keszthelyi öböl további pusztulását és a meder feltöltődését. Ezt az állapotot kívánta kijavítani az 1958-as új partrendezés, mely megszüntette az 1892-es partvédő falat és attól 55 m-re keletre építette ki az új védművet. Ugyanekkor javították a kikötő mólóját is, a kiszélesített mólófejet 60 m-rel vive beljebb a Balatonba. Befejezésül szeretnénk megemlíteni, hogy a cikk írása közben több helyszínrajzi, művelődéstörténeti és ásatási adat gyűlt össze a keszthelyi öböl sorsának 1846. előtti alakulásával kapcsolatban. Ezek összefoglalása után, szeretnénk majd a keszthelyi öböllel kapcsolatos következtetéseinket összegezni. Ligeti László Dr. Sági Károly JEGYZETEK: 1. Szesztay K.: A keszthelyi öböl feliszapolódása. (Bp., 1961.) 2. Péczely—Sági—Szutrély: A 200 éves keszthelyi kórház története (Keszthely, 1959.) 40. 3. Balatoni Múzeum Térképtára, 62. 1. 1—25. 4. Illustrierte Zeitung, Lepzig, 1857. IX. 5. —; A kép másolata a Balatoni Múzeum Adattárában, 58. 100. 5. V. ö.: Madarassy L.: Keszthelyi Hírlap, 1937. okt. 31. 5. Vasárnapi Üjság, 1858. évf. 233. 6. Balatoni Vízügyi Kirendeltség birtokában levő fényképmásolat. 7. OL. Festetics Levéltár, Dl. 500. 8. Bontz József: Keszthely város monográfiája (Keszthely, 1896.) 362. 9. Balatoni Múzeum Térképtára, 62. 2. 1. 10. Bontz József: i. h., 362. 11. Bontz József: i. h., 151. 12. Zalaegerszegi Áll. Levéltár, Keszthely Város Levéltára, 706. k., 48. 13. Uo. 14. Uo. 15. Uo., 290—291. 16. Balatoni Múzeum Térképtára, 59. 6. 1. 17. Zalaegerszegi Áll. Levéltár, Keszthely Város Levéltára, 926. kötet, „Kikötő”. 18. Uó. 23. 19. Balatoni Múzeum Adattára, 62. 250. 1. 20. Zalaegerszegi All. Levéltár, Keszthely Város Levéltára, 926, kötet, „Kikötő”, 5. 21. Zalaegerszegi Áll. Levéltár, Keszthely Város "Levéltára, 706. k., 249. 22. Lóczy Lajos: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Bp., 1913.) 543. 23. Sági K.: Adatok a Keszthely-környéki balatoni öblök pusztulásának időrendjéhez. Hévízfürdő természeti viszonyai és gyógyászatának néhány részlete (Bp., 1961.) 25. 24. Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája (Bp., 1918.) 14. 1., irodalommal. 25. Darnay (Dornyay) Béla: Az első fenéki fahíd építése. Balatoni Szemle, 1943. 342. 26. Zalaegerszegi All. Levéltár, Keszthely Város Levéltára, 926. kötet, „Kikötő”. 27. Uo. 28. Bontz József: i. h., 365. 29. Balatoni Múzeum Térképtára, 59. 8. 1.
