Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 53 létről.16 A fontos dokumentum bennünket érdeklő részletét mutatjuk be a 2. sz. ábrán. Schadl említett térképén szerepel még az 1846- os kikötői csárda, tehát jó adatunk van az 1858- as és a most említett térkép azonos léptékű egymásravetítésére. Ezt a 3. sz. ábrán mutatjuk be, feltüntetve rajta a part 1958. évi állapotát is. A partvonal változása a keszthelyi hajókikötőnél 1858—1958. 1891-ben ideiglenesen, majd 1892-ben állandó jellegű gőzhajókikötőt kapott a város.17 A kikötő környékén 1892-ben Hencz Antal tervei szerint partvédő mű is épült.18 Ugyancsak 1892- ben fejeződtek be a „Hullám” és „Balaton” parti szállodák építkezési munkálatai.19 Ezeket valaki, — feltehetően Hencz Antal — piros tintával, léptékhelyesen rávezette az 1858-as kataszteri térképre, majd később valaki ceruzával bejelölte ezen a térképen a Keszthely— tapolcai vasútvonalat és az állomás helyét is. Lényeges számunkra, hogy Hencz Antal 1892. január 15-én mélységméréseket végzett a fürdőház vonalában és az ideiglenes mólónál. Méréseit jégről, vasgolyó leeresztésével végezte.20 Hencz mélységadatai a fürdőháznál a következők voltak: 0 m = 0 cm, 10 m = 80 cm, 20 m — 90 cm, 30 m = 89 cm, 40 m = 90 cm, 50 m = 85 cm, 60 m nem mérhető a fürdő miatt, 100 m = 117 cm, 150 m — 124 cm. A mólónál mért mélységadatok a következők: 0 m = 0 cm, 10 m = 80 cm, 29 m = 90 cm, 40 m == 95 cm, 55 m = 100 cm, 87 m = 107 cm, 107 m — 115 cm, 193 m = 121 cm, 212 m = 130 cm. Mivel a fürdőház hídjának vonalában van a legtöbb vízmélységi adatunk, ott próbáltunk egy hosszszelvényt rekonstruálni, melyet a 4. sz. képen mutatunk be. Sajnos az 1892. előtti mélységi adatokkal kapcsolatban nem ismerjük a mérés idejét (hónapját), s ennek következtében nem tudjuk rekonstruálni az Adria feletti magasságot. Ügyanis a Balatonon 1863-ban, a Sió zsilip építésével kapcsolatban indult meg a rendszeres vízszint észlelés, tehát, ha a mérési időpontokat ismernénk, a siófoki vízállás grafikonokból21 szűkebb hibahatárok között következtetni tudnánk a magassági adatokra is. A nehézségek folytán hosszszelvény mélységadatai csak megközelítő értékűek és elég nagy hibaszázalékkal lehet azokat egymáshoz viszonyítani. A mederfenék feltöltődését és a part behúzódását azonban még így is jól szemlélteti ez a szelvény. 1894-ből egy igen lényeges adatunk van még: a fürdőháznál 310 cm vastag iszapréteget mértek ekkor.22 Ha a 4. képen bemutatott szelvény 1892. évi fenékvonalához berajzoljuk a 310 cm vastag iszapot és az 1846-os medervonalat meghosszabbítjuk, akkor azt látjuk, hogy 1846. és 1892. között 100 cm vastag iszaplerakódás észlelhető. A két időhatár között az iszaplerakódás évi átlaga 2,17 cm. Sági Károly feltételezése szerint, amit az 1962. évi keszthelyi parkban folytatott kis ásatás leletanyaga szépen bizonyít, a keszthelyi öböl pusztulása csak a XVII. században kezdődött meg.23 Az iszaplerakódás átlaga 1846-ig, 250 évet véve alapul, évi 0,84 cm. Az 1846-ig képződött vastag iszapréteggel egyébként már az 1846-os kikötőterv is számol, amennyiben a mederfenék alá 13 lábnyira kívánta leverni a kikötő. tartóoszlopait. Móló No Ж плот moo ЮМ0 mm 166,66 •t9,3m У//.У//////////////Л 0,00 ом. mzu i i _ fürdőhöz áttelepítve Ш -ben — fAVc \S5 ^Ktlaamrimint 10Q0-\_____________ mms ниши ötteiepifve ^____m-ben Ш' No. ^ стар ms-öói 1 8 4. ábra A keszthelyi régi móló és fürdőház irányában felvett keresztszelvény Az 1846. és 1892. között észlelt évi 2,17 ernes átlagos iszaplerakódás magyarázatát keresve, azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a nagyméretű feliszapolódás csak a Zala szabályozásával kapcsolatban indulhatott meg. A Zalát a
