Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
52 VÍZGAZDÁLKODÁS átszámítva 49,3 m hosszúságot és 3,7 m szélességet tesznek ki. Keszthely első gőzhajókikötőjének két képes ábrázolását is ismerjük. Az egyik Németországban jelent meg 1857-ben Ferenc József keszthelyi látogatásával és balatoni hajóútjával kapcsofatban,4 a másik a Vasárnapi Üjság 1858. évi évfolyamában látott napvilágot.5 Az 1857. évi kikötő képből bizonyos vízmélységi adatokra is következtethetünk. A mólófejnél lovas látható a Balaton vizében és a víz a ló hasáig ér. Ebből 95—110 cm vízmélység adódik. A Kisfaludy gőzös fényképéről" látjuk, hogy a hajó laposfenekű, széles építésű volt, melynek merülése 60—70 cm-nél nem lehetett - több. A Festetich levéltár egy 1846-ban készült keszthelyi kikötőtervet őriz.7 Az említett képes ábrázolások szerint ez a terv nem valósult meg ugyan, azonban vízmélységi adatai folytán így is igen hasznos számunkra. Feltételezhetjük, hogy 1846. és 1858. között jelentős változások nem történtek a vizsgált partterület életében, így az 1846-os adatokat az 1858. évi állapotra is vonatkoztathatjuk. Az 1846. évi kikötőterv szerint a parttól 49 m-re 4 láb volt a víz mélysége, ami 126 cm-nek felel meg. A parttól 440 lábnyira, vagyis 139 m-re, 6 láb, azaz 189.6 cm vízmélységet tüntet fel az említett terv. Az 1858-as kataszteri térképen a „Kisfaludy” kikötőjétől északnyugatra kisebb épületcsoportot látunk, az 1846-ban épült kikötő csárdát.8 A csárdaépület a különböző idők partvonalának rögzítése szempontjából a leglényegesebb fix pontunk, ugyanis az épület később, kertészházként még az 1910-es Kell Dezső-féle térképen9 is ugyanazon a helyen szerepel. A kikötő északnyugati végénél egy kisebb patak ömlik a tóba. A mai Rákóczi út keleti oldalán húzódó Büdösárok ez, melynek torkolatát 1891-ben jóval északabbra helyezték át. A kikötőtől délre fürdőház nyúlik be a Balatonba, amely szintén 1846-ban létesült.10 A térképen feliratban is megjelölt fürdőházhoz töltés vezet a Csárdától. A tavon épült fürdőház nyugati, partfelőli bejáratához a térkép szerint 28 öles deszkahíd szolgált a parttól. Keszthely 1861-ben megszüntette a gőzhajókikötőt. Bontz József, Keszthely történetírója szerint a város azért szüntette meg a gőzhajójáratot a Délivasút megépülte után. mert „érdekeire hátrányosnak tartotta.”11 Bontz nem fűz bővebb magyarázatot a tényhez, a magunk részéről azonban a Délivasút megépülte mellett a móló mederrészének feltöltődésével is kapcsolatba hozzuk ezt. Állításunk alátámasztására megemlítjük, hogy 1863-ban már nem 28 öl, hanem 36 öl hosszú hídon lehetett a fürdőházat megközelíteni, tehát annak a parttól való távolsága a korábbi 53,1 m helyett már 68,2 m volt. Keszthely város elhatározását az újólag meghosszabbítandó móló költségei nyomósán befolyásolhatták, amikor a gőzhajójáratról lemondott. A döntéshez a Délivasút által biztosított gyorsabb közlekedési lehetőség is hozzájárulhatott. Ezzel kezdődött a vasút és hajózás balatoni párharca, amiből a hajózás került ki vesztes félként. 1864. tavaszán a balatoni fürdőház „részben sárban, részben szárazon áll már”, írja Keszthely városa a Helytartótanácsnak,12 a fürdőház tulajdonosa. 1864. tavaszán tehát a korábbi parttól 68,2 m-re 0 cm a vízmélység. A fürdőházak tulajdonosa — valószínűleg a közvélemény követelésére — 1864. tavaszán a korábbi kikötő irányában, a parttól 85 ölnyire, azaz 161,16 m-re állította fel a tóban a fürdőt.13 Itt az 1846-os kikötőterv szerint 240 cm mély vizet kellene feltételeznünk. Természetes, hogy ez a vízmélység túl sok lett volna a fürdőnek, azonban ilyen vízmélység 1864-ben itt már nem is volt. Ez kitűnik Hencz Antal keszthelyi építész 1875. évi feljegyzéséből,14 aki így ír: „Nagyon czélszerű a fürdőt úgy építeni, hogy ne két szárnya legyen, mint eddig, ami egy mélységre szolgál, hanem úgy, hogy a fürdő minél hosszabbra nyúljon a Balatonba és így kezdete kisebb, vége nagyobb vizet szolgáltasson már a Balaton természetes mélyülése folytán is”. Hencz 20 öl hosszúra, azaz 37,9 m-re tervezte a fürdőház benyúlását a Balatonba. A tervezett új fürdőház végénél szerinte csak 1 lábnyival, vagy 31,6 cm-rel mélyül a tó természetes medre. Hencz feljegyzéséből kiderül, hogy az 1875- ben tervezett fürdőház bejáratánál, vagyis az 1858-as parttól 161,16 m-re, közepes vízálláskor 3 1/4 láb, vagyis 102,7 cm volt a vízmélység. Hencz más helyen is sajnálattal jegyzi meg, hogy a Balaton medre a fürdőháznál alig mélyül.15 A rendelkezésünkre álló adatokból, meg a helyszínrajzi partalakulásokból is jogosan állapítható meg, hogy a vizsgált szakaszon a mederfenék feltöltődik és a part előrenyomul. Beszédes bizonyítéka az az 1 :1000 méretarányú térkép is, melyet Schadl János mérnök 1891. október 20-án készített a vizsgált terűг. kép Schadl János építészmérnök helyszínrajza 1891-ből