Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
51 VlZGAZD Kiépített partszakasz a siófoki strandon Végül Ligeti elvtárs néhány sokat hallott, de mégis ismétlésre érdemes adatot mond a Balatonról, vízgazdálkodásunk egyik legfontosabb egységéről. A tó felülete közepes víznél 105 m-rel az Adria felett fekszik. Felülete kereken 600 km2, parthossza 195 km. Vízgyűjtő területe 5775 km2. Vízháztartása nagyjából kiegyensúlyozott. Hoszsza 77 km, legszélesebb Almádi—Siófok között, — 14 km, legkeskenyebb a tihanyi révnél, 1957-től addig nem tapasztalt lendületet vett a Balaton minden irányú fejlesztése. A fejlesztéssel kapcsolatban a tó, de főleg a keszthelyi öböl feliszapolódásának kérdése ismét előtérbe került. Dr. Szesztay Károly 1961-ben adott öszszafoglalásában1 a Zala hordalékát elenyészőnek tekinti az iszapképző tényezők sorában. Az alábbiakban ismertetendő néhány adat azt igyekszik bizonyítani, hogy Szesztay megállapíAz 1858-as állapot helyszínrajza. Kiadta a pozsonyi kataszteri hivatal 1896-ban Druckstein főmérnök aláírásával Alkodás Hidromechanizációs feltöltési munka Balatongyörökön 1,5 km. Átlagos mélysége 3 m, legmélyebb a tihanyi árokban, 10,5 m. Partjain összesen 110 km hosszan húzódnak nádasok. Vízmennyisége átlagosan 1,8 km3. Partjain 17 hajó és 2 kompkikötő segíti a közlekedést. A Sión történő vízeresztéssel maximálisan 7 mm-rel csökkenthető naponta a tó vízszintje. A BVK vezetői és dolgozói a kirendeltség rövid fennállása óta is derekas munkát végeztek. Fő szerepük van abban, hogy a Balaton „rangja” rohamosan emelkedik. S hogy mások is így érzik ezt, bizonyítja a kitüntető „Élüzem” cím, melyet legutóbb is elnyertek, s melynek büszke csillaga bizonyosan a jövőben még többször felkerül majd a szép székház homlokzatára. Sz. J. tása az egész Balatonra vonatkoztatva helytálló lehet, a Zala hordaléka a keszthelyi öböl pusztulása szempontjából viszont döntő jelentőségű. Az alábbiakban egyelőre néhány adatot rögzítünk csak, melyeket a keszthelyi Balatoni Múzeum adattári és térképtári anyagában, valamint a zalaegerszegi Állami Levéltár anyagában találtunk. Adataink 1846-tól kezdődően Keszthely város balatoni kikötőjének és szigetstrandjának térségére vonatkoznak. A Balaton első gőzhajója, a ,,Kisfaludi”, 1846. október 19-én délután 3 órakor kötött ki először Keszthelyen.2 (Hossza 25 m, szélessége 10 m, merülési mélysége 0,6—0,7 m, gépereje 40 HP.) Sajnos a keszthelyi gőzhajókikötőről és környékéről csak 1858-ból ismerünk hiteles felmérésű térképet. Ennek másolatát a pozsonyi kataszteri térképtár 1896. aug. 13-án adta ki Druckstein főmérnök aláírásával.3 A térkép bennünket érdeklő részét az 1. ábrán mutatjuk be fényképmásolatban. Az említett térképpel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a partalakulás későbbi szakaszait ismeretlen kéz léptékhelyesen rávezette a térképre. Az 1858-as térképen a Kisfaludy gőzös — mely a térkép szerint 26 öl hosszú és 2 öl széles deszkaalkotmány volt, hűen ábrázolt kis képe jelzi a kikötőt. A móló adatai méterre Adatok a keszthelyi öböl feltöltődésének kérdéséhez
