Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
vízgazdálkodás 19 Pártbizottság. A Pártalapszerv 5 helyen működik, és jól bevált műszaki tanácsadó szolgálata is. Patronálják a KISZ szervezetet is, amelynek tagjai a sportból, munkából egyaránt kiveszik részüket. Jutalmul 8 fő utazott külföldre, és 3 közös kirándulást rendeztek a győri, szolnoki, szarvasi vizesekkel „cserealapon”. A pártszervezet a Szakszervezeti Bizottsággal közösen vizsgálta meg a dolgozók szociális helyzetét. Az SZB jelentős sikerének számít, hogy az országban elsőként létesítettek munkahelyi bizottságokat és tapasztalataik alapján rendelte el a MEDOSZ az ilyen szervezeti forma bevezetését. A szakaszmérnökségeken, rádió, TV, vándorrádió, a VÍZIG-nél kultúrterem, havonta klubesték, szolgálják a dolgozók pihenését, üdülését. Siófokon, a fehérváriakkal közösen építettek üdülőt. 17 dolgozó részesült jutalomutazásban. A VÍZIG dolgozóinak 97%~a szakszervezeti tag. A termelés fokozása érdekében rendezték a Kiscsukás-éri, legjobb brigádok közötti munkaversenyt. Itt 120 kubikus 2 hét alatt 13 000 m3 földet mozgatott meg. A versenyt továbbra is folytatják és dicséretes módon, havonta értékelik, a legjobb brigádokat 200,— Ft-tal jutalmazzák. Amit megtudhattunk nem sok, de ahhoz mégis elég, hogy legalább értékelhessük azt a munkát, melyet a „Vörös Vándorzászló”-t már elnyert VÍZIG itt, az egykor árvízsújtotta vidéken a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében tett és tesz. 1961 őszén, a Gazdasági Bizottság határozata alapján a nem kimondottan gyógyjellegű fürdők és források szakfelügyelete az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz került. Ennek a rendelkezésnek a kapcsán szövődött szorosabbra a Fővárosi Tanács Fürdőigazgatósága és a vízügyi szervek közötti — eddig is jelentős — kapcsolat. Az új, most már a vízügyi szervezethez is tartozó Fürdőigazgatóság helyzetéről, munkájáról tájékoztatja lapunk olvasóit a következő sorokban és képekben Krajcsik Béla elvtárs, az Igazgatóság vezetője. — Budapest, illetve annak mai területe már az ókorban, sőt a történelem előtti időkben is gazdag volt gyógyforrásokban, vizekben. Jelenleg Európa egyik, gyógyforrásokban legbővelkedőbb tája. 117 meleg forrás mintegy 70 millió liter, zömében gyógyhatású vizet önt a felszínre ezen a vidéken. A langyos és melegvízű források mellett ez a nagyváros, melynek fürdő kultúrája még az aquincumi időkig nyúlik vissza, ma is híres strandjairól és tisztasági fürdőiről. Bizonyos, hogy Budapest idegenforgalmi vonzerejének egyik legfontosabb eleme a fürdőváros jelleg. Az ezt biztosító források a Főváros alatt elterülő dolomit kőzet üregeiből táplálkoznak. A föld mélyében, a föld hőjét felvevő víz a Gellérthegytől Észak felé húzódó kb. 10 km hosszú törésvonalon bukkan felszínre. A források vízének hőmérséklete 21—77 C° között váltakozik és a Gellérthegy, a Rózsadomb és a József-hegy közelében találhatók nagyobb csoportjai. Artézi fúrással a Margitszigeten, a Dagály utcában és a Városligetben, — ugyanebből a rétegből táplálkozó forrásokat nyitottak meg. Régészeti emlékek bizonyítják, hogy a római idők előtt az erre járó vadászok már rendszeresen felkeresték a tabáni Imre-fürdő közelében felbukkanó forrás meleg tavát. Valószínű, hogy a szomszédos hegyek barlangjaiban éltek és észrevették a víz gyógyhatását is. Bár ők voltak az első fürdővendégek, a területet fürdővárossá csak az időszámításunk első századaiban, a Pannóniát uraló rómaiak tették, akikг. kép A „Gellért” hullámfürdő A főváros fürdőiről
