Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
20 VÍZGAZDÁLKODÁS nek 11 fürdőjét tárták fel eddig. Közülük a legjelentősebb az aquincumi, amelyben reuma gyógyfürdőt, és meleg víz fűtést is találhatunk. Anonymus említi, hogy Attila ugyancsak építtetett fürdőt a mai Aquincum helyén. Bíborban született Konstantin bizánci császár pedig görög udvarmesterével a budai gyógyforrásokból hozatott fürdőjébe vizet. A XII. században pedig gyógyító szerzetes rendek már gyógykórházat létesítettek a József-hegyi források mellett. II. Endre anyja Erzsébet, a Gellért-fürdő helyén építtetett fürdőházat. De használták a fürdőket a keresztesek és a XV. században Mátyás pazar, királyi fürdőt építtetett a mai Imre-fürdő helyén. Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ból fennmaradt feljegyzései a budai fürdők sorát említik. A török megszállás alatt a fürdőélet fellendült. A legismertebb török fürdő, a Kapria, Mohamed pasa fürdője, 1544- ben a mostani Császár-fürdő helyén épült. A Rudas- és Király-fürdők kupolái még ma is bizonyítják, hogy fővárosunk területén milyen fejlett volt a török fürdőkultúra. A múlt században kezdődött a strandfürdők fejlődése és a tisztasági fürdők nagyobb jelentőségű létesítése. Ugyancsak ebben az időben lendült fel a gyógyforrások vizének fogyasztása, palackozása, az „ivókúra”. A különböző, főként a volt fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások, de rajtuk kívül számos magánvállalkozás tulajdonát alkotó, — és épp ezért egymástól nagyon eltérő „minőségű” fürdőket — a felszabadulás után a Főváros vette kezelésébe. Kivételt csak a sportcélokat szolgáló uszodák, és néhány kisebb, a kerületi tanácsok kezelésében hagyott tisztasági fürdő képez. A gyógyfürdők, strandok, tisztasági fürdők és gyógyforrások a mai szervezeti felépítés szerint a Fővárosi Tanács Fürdőigazgatóságához tartoznak. Az egyes üzemek nem önelszámoló egységek, bár gazdaságosságukat, forgalmukat külön-külön is kimutatják. Az 1950-ben alakult Igazgatóság az idénytől függetlenül 1306—1700 dolgozót foglalkoztat. A 8 gyógyfürdőt 1959-ben 6,5 millió, a 16 tisztasági fürdőt 800 000, a 4 uszodát 900 ezer és a 13 strandfürdőt 830 ezer látogató kereste fel. Az összesen 41 fürdőből 26 a Budapest területén állandóan működő és az ezeket látogatók száma 6 millió 700 ezer volt. Víz-, gyógyforrás és az azok üdítő, gyógyító hatását keresők tehát 'bőven vannak. A fürdők számára sem panaszkodhatunk, de az Igazgatóság vezetői mégsem elégedettek. De remélik, hogy az OVF szakfelügyelete segítségével problémáik egy része megoldódik. Egyik legégetőbb probléma az Imre-fürdő sorsa. Ez a legrégibb a budapesti gyógyforrások közül. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, jelenleg romos, alig üzemel. Számtalan csodálatos terv született a rendezésére, újjáépítésére, de a szép tervek mellett ott áll a szomorú valóiság, a bizonytalanság. Jó lenne tudni mi lesz ezzel a fürdővel. A választ célszerű lenne az Erzsébet-híd felépítésével A főváros fürdőinek térképe 2. kép A Lukács-uszoda
