Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

128 VÍZGAZDÁLKODÁS is vannak olyan elavult formái, melyek már nem képesek a korszerű mennyiségi, minőségi és gazdaságossági igényeket kielégíteni. Ilyen pl. a sáncolás. Feladatunk megkeresni azt az új alkalmazandó géptípust, amely kiküszöböli a sáncolás hiányosságait és rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek kielégítik a fenti kö­vetelményeket. A sáncolóekék munkája igen jól helyettesít­hető a KM—1400 és KM—1200 szovjet árok­­húzó-ekékkel a lefolytatott kísérletek alapján. Különösen a felületi öntözőtelepek másodrendű öntözőcsatornáinál, elosztócsatornáknál és a le­­csapoló-csatornák építésénél alkalmas. A kiala­kítható csatornaszelvény bevágási része trapéz­alakú, a fenékszélesség 0,3 m, a szerkezeti ma­gasság 1,4 m, a rézsűhajlás 1 : 1, a kialakítható töltéskorona 1 :1 rézsű mellett 0,5 m. Ilyen mé­retek mellett az öntözőcsatornák céljaira meg­felelő töltés készíthető. A csatornanyitás két menetben történik. A második menetre öntöző­csatornák építésénél azért is szükség van, mert a második menetnél a kideponált anyagot az eke kereke tömöríti, másrészt a kisebb vastag­ságú nyesés által a kitermelt föld kevésbé rögös és töltésképzésre alkalmasabb. Szükséges a csatornanyitó-eke által kitermelt földanyag művi tömörítésével a vízzáró töltés kialakítása. A tömörítés lánctalpas géppel való járatással megoldható. A gép vontatásához 2 db Sz—100-as vagy Sz—80-as erőgép szükséges. Teljesítménye a gyakorlat szerint 130 m3/óra. Az 1 m3-re eső egységár 2,— — 3,— Ft között mozog. Nagy gondot okoz az olyan nagyobb csator­nák tisztogatása, iszaptalanítása,4 melyek állan­dóan vízalatt vannak. Ezeknél csak nagy szel­vényekkel és igen drágán oldható meg kézi munkával az iszaptalanítás. A munka gazdasá­gosan és megfelelő minőségben kis úszó csator­na-kotróval végezhető el. Ennek egyik típusa a csehszlovák gyártmányú ÚB—20 szívó-nyomó kotrógép. Méretei alkalrr ssá teszik, hogy kö­zepes- és nagyméretű csatornák iszaptalanítá­­sát elvégezze. Hossza 7,41 m, szélessége 2,41 m, merülése 0,44 m, kotrási mélység 3,0 m. A kot­rógép billenthető szívócsővezetékkel felszívja minden előmunkálat nélkül az iszapot, és a KM—1400-as típusú csatornanyitó eke munkában zagyot csővezetékkel 3 m magasra és 200 m távolságra szállítja. Ezek a műszaki jellemzők az optimális teljesítmény mellett teljesíthetők. Ha magasabbra kell emelni a zagyot, vagy messzebbre kell szállítani, úgy a gép keveseb­bet termel az optimális teljesítőképességnél. A gép 1962. évben lépett üzembe, az elméleti adatok gyakoi’lati kikísérletezése most van fo­lyamatban. Az első eredmények biztatóák, né­hány apróbb szerkezeti változtatás után és he­lyes alkalmazási területének egyértelmű körül­határolásával, olyan területen tudjuk megoldani a gépesítést, ahol az nagymértékű segítséget jelent és elősegíti a termelékeny munkavég­zést. Stimm, Miklós főmérnök A tiszavalki belvízöblözet mezőgazdasági komplex hasznosítása A tiszavalki belvízöblözet Borsod—Abaúj— Zemplén megye mezőkövesdi és mezőcsáti járá­sában fekszik a Tisza jobbpartján Tiszabábolna, Tiszavalk községektől északra. A terület kiter­jedése 21 541 kh, művelési ágak szerinti meg­oszlása 10 523 kh szántó, 7 521 kh legelő, 1 967 kh rét, 332 kh kert, 254 kh nádas, 944 kh me­zőgazdasági művelés alá nem vonható terület. Éghajlata alföldi jellegű, az évi csapadék érté­ke 50 év átlagában 495 mm, a tenyészidőszak­­ban — igen szeszélyes elosztásban — 247 mm. Talaja túlnyomórészt erősen kötött szikes, észa­kon lazább, középkötött. Az öblözet jelentős része régi tiszai ártér, domborzatilag nyugtalan, erekkel, morotvákkal szabdalt. A területen összegyűlekezett belvizek csatornahálózat hiányában a morotvákban, mélyvonulatokban helyezkednek el. A területen rekedt vizek elöntéseikkel, a talajvízszint káros megemelésével teszik bizonytalanná, vagy éppen lehetelenné a mezőgazdasági termelést. A bel­vízkárok csökkentése, megszüntetése érdekében napjainkig nem történt beavatkozás. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével felmerült az öblözet belvízrendezésének szük­ségessége, mint az öblözet mezőgazdasági kom­plex (talajjavítás, öntözés, haltenyésztés) hasz­nosításának előfeltétele. A tiszavalki öblözet vízrendezésének mielőbbi megvalósítása érdekében az érdekeltség pa­naszai nyomán a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére Akció Bizottság alakult. Az Akció

Next

/
Thumbnails
Contents