Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
vízminőség-távjelzési kísérleteket mondja a legjelentősebbnek. Ha ezek, — a dr. Szebellédy Lászlóné vezette kísérletek jó eredménnyel zárulnak, mód lesz az időszakos, „rejtett” szenynyezők leleplezésére is. Legutóbb a Duna Szob—Dunaújváros közti szakaszán végeztek részletes vízminőségi vizsgálatokat, amelyek ugyancsak igazolták a távjelzés, folyamatos ellenőrzés szükségességét. Nagyjelentőségű a felszín alatti vizek minőségét bemutató térképük, a pécsi, félüzemi modellkísérleti telepüknek a szennyvíztisztító berendezéseket vizsgáló munkája, a mezőgazdaságban felhasznált vizek minőségére vonatkozó kísérlet-sorozatuk is. Újabban — a debreceni kísérleti telepen — eredményes munka folyik a szennyvizeknek öntözésre felhasználásával is. Dr. Lászlóffy Woldemár, — a kettős jubileum alkalmából Kormánykitüntetéssel jutalmazott kiváló szakember — a IV. Vízgazdálkodási osztály vezetője. Irányításával folynak a jövőnk alakításában rendkívül fontos felszíni vízkészlet és vízhozam feltárások, legújabban az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésével kapcsolatosak. De nemcsak a készleteket, hanem a meglevő és várható vízfogyasztásokat is fel kell mérni. .Legújabban vízgyűjtőnként készítik a vízgaz- * dálkodás egészére, a készletek mennyiségére, minőségére és a fogyasztásokra egyaránt kiterjedő felméréseket. Jelenleg a Koppány és Ga-A jövő mérnökeinek képzésében is fontos az Intézet szakembereinek részvétele deralakulás törvényszerűségeit. Ők irányítják a „Balaton” kutatóhajó munkáját is. Az egykor Péch József életrehívta intézmény mai munkáját dicséri, hogy a dunamenti államok a mi vízrajzi munkánkat tartják legjobbnak s a magukét ennek mintájára alakítják ki. Ihrig Dénes a vezetője a felszín alatti vizek problémáival foglalkozó II. osztálynak. Munkájuk az utóbbi években, — s az elkövetkezőkben is — az öntözés rohamos térhódításával különösen fontossá vált. Nagyjelentőségű a mezőgazdaságilag fontos Alföld talajvízállásának világszerte dicsért többhónapos előrejelzése, amelyhez fontos eszköz a Kecskemét melletti „Komlósi Imre” talajvízháztartási kutatótelep, és a fehértó—majsai belvíz-talajvíz kutató telep. Gyakorlatiak a műtárgyak, az árvédelmi töltések, a síkvidéki tározók szivárgásaival kapcsolatos vizsgálatok is. A karsztvizek feltárása, viselkedésének meghatározása, különösen a bányavidékek vízellátásával, újabb ipartelepek telepítésével, régebbi települések vízellátásával kapcsolatban fontos. A rétegvizek kutatását csak most kezdték meg, így azzal kapcsolatban csak a jövőben várhatók eredmények. Munkájukhoz a legmodernebb műszerek és eszközök állnak rendelkezésükre, mint pl. a felszín alatti vizek mozgását követő izotópos ellenőrző műszerek. A III. Vízminőségi osztály munkájának fontossága az ipar fejlődésével arányosan, rohamosan nő. Bár felszíhi vizeink világviszonylatban, általában nem veszélyesen szennyezettek, kemény munkába kerül majd a jövőben — sőt már napjainkban is — a vizek tisztaságának megőrzése. Darab Katalin kandidátus, az osztály vezetője a most megindult, folyamatos A hidraulikai labor nagy csarnoka
