Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS 113 többek között 100 ezer q gyümölcsöt és zöldsé­get szedtek és 22 ezer kh hibridkukoricát címe­reztek. Az első táborokat a Hanságban a Vízügyi Főigazgatóság messzemenő segítségével szervez­tük meg. Közös munkánk eredményeként azóta már Bodrogkeresztúr, Kaposfő, Nádudvar, Kar­cag, Szentgotthárd és még számos hely bizonyít­ja, hogy az első kezdeményezés azokat igazolta, akik bíztak a magyar ifjúság, közöttük az egye­temista és középiskolás fiatalok alkotó erejében, lelkesedésében. Valamennyien emlékszünk arra, hogy különösen 2—3 évvel ezelőtt egyes egyedi jelenségek láttán többen az egész magyar ifjú­ságról mondtak elítélő véleményt, meg nem ala­pozott kritikát. Pedig a magyar ifjúság azelőtt, és azóta is az élet minden területén az üzemek­ben, a földeken mindennapi munkájával cáfol erre rá. Napjainkban már egyre inkább reális helyzetkép alakul ki a magyar fiatalokról, termé­szetesen nem feledve a még meglevő hibákat, problémákat sem. Ehhez a megváltozott véle­ményhez nem kis mértékben járultak hozzá a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok és a tábo­rokban dolgozó fiatalok is. A táborokban végzett munkák második öt­éves tervünk teljesítéséhez jelentős hozzájáru­lást jelentenek. Az elvégzett feladatok mind­mind egy fontos területét jelentik népgazdasági céljainknak. Azonban az építőtáborokban elért eredmények csak egyik, természetesen nagyon fontos részét képezik a táborok sikereinek. A munka az a legfőbb nevelési eszköz, melynek végzése során alakul a fiatalok erkölcsi arcula­ta, változik véleménye a fizikai munkáról, a fi­zikai munkát végző emberekről. De hogy ez így legyen, annak számos feltétele van. Nagyon fon­tos, hogy a fiatalok már a jelentkezés során lás­sák az elvégzendő munka népgazdasági jelentő­ségét és benne saját szerepüket, kötelességüket is. Csak így tudnak igazán lelkesen és odaadó­­an dolgozni. Nem kevésbé fonos, hogy jó minő­ségben rendelkezésre álljanak a munka végzé­séhez szükséges eszközök, szerszámok, biztosít­va legyenek a legfontosabb feltételek a nyugodt, folyamatos munkához. Mindezekről a kérdésekről külön-külön is so­kat lehetne írni, elemezni a meglevő tapasztala­tokat. Van azonban egy feltétele az építőtáboro­­zók munkájának, amiről úgy érzem legfonto­sabb e helyen írni. A táborokban a fiatalok nemcsak a munkával ismerkednek, nemcsak a szerszám lesz barátjuk a két hét alatt, hanem legtöbbjük itt kerül kapcsolatba életében elő­ször a fizikai munkát végző emberekkel, mér­nökökkel, technikusokkal, gátőrökkel és kubi­kusokkal egyaránt. Egyáltalán nem közömbös, hogy milyen kép alakul ki bennük ezekről az emberekről. Nem közömbös, hogy segítőik, ta­nácsadóik legyenek e a munkában idősebb ba­rátjukká válnak, vagy csak egyszerűen a köte­lességüket elvégző „munkavezetőként” jelennek meg a fiatalok előtt. Meg kell mondani, hogy tapasztalataink rendkívül kedvezőek. Azok, akik a táborokban a szakmai irányítás és segítés né­­héz, nemegyszer hálátlan feladatát végezték az elmúlt években, szinte kivétel nélkül nagyszerű segítői voltak a táborok parancsnokságainak a munkában és a nevelői feladatok végrehajtásá­ban is. Ezért a fiatalok nagyon hálásak voltak. Számtalan megható jelét tapasztaltuk ennek nap, mint nap, a két hét letelte utáni őszinte búcsúzkodásban, vagy abban, hogy nagyon sok fiatal levelez azokkal a kubikosokkal, gátőrök­kel, akikkel együtt dolgoztak. Természetesen tudjuk, hogy van még e téren is tennivaló. Itt-ott még sajnos találkozunk tisz­teletlen hanggal az idős dolgozókkal szemben, előfordult, hogy a parancsnokságok sem igényel­ték megfelelően a segítségüket. Találkoztunk olyan esetekkel is, hogy ezek az idős elvtársak a múltból öröklött kisebbségi érzésük folytán tartózkodóak, visszahúzódóak voltak, hogy néha tartottak a „tanult fiatal emberektől”. Pedig erre meggyőződésünk és tapasztalatunk, a fiata­lok nagy többségének őszinte megbecsülése és szeretete alapján semmi okuk sincs. A munká­ban eltöltött évek, a szakmai tudás és ismeret tiszteletet vált ki a tábor-lakókból, elfogadják sőt igénylik is tanácsaikat. Ügy hiszem helyesen gondoljuk, amikor azt mondjuk, hogy az építő­táborok sikereinek nagyon fontos része ezek­nek az elvtársaknak becsületes munkája, amit őszintén köszönünk és számítunk is további se­gítségükre. 1963-ban új nagyszerű feladatok elvégzése vár ránk. Biztosak vagyunk benne, hogy közös munkánk eredményeképpen a táborozó fiatalok újabb sikereiről számolhatunk majd be. К öny vismertetés Mélyépítési gyakorlati számítások Tulajdonképpen mélyépítési számítási példa­tár. A szerzőkollektíva gyakorlati példákat dol­gozott ki a mélyépítés különböző témaköreiből. A vízépítési fejezet pl. hidraulikai számításokra, földgátak, zsilipek, csövek, csatorna és meder­­szelvények, zártcsatornák méretezésére, mérő­bukókra, talajvízszintsüllyesztésre, és munka­árok víztelenítésére, szennyvíztisztító, oldó és előülepítő méretezésére stb. vonatkozó számítá­sokat és táblázatokat közöl. A könyv 247 pél­dát, 339 ábrát és 64 táblázatot tartalmaz. Ter­jedelme 640 oldal. Ara 81,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents