Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

114 VÍZGAZDÁLKODÁS A vízügyi igazgatóságok téli munkái A téli időszak — december elejétől mácius végéig — évekkel ezelőtt az építőiparban és a vízügyi szolgálatban is a munkák átmeneti le­állását hozta magával. A vízügyi igazgatóságok munkaterületén is érvényesült az időszakosság, vagyis a munkák erősen függtek az időjárástól és a hideg beálltával szinte teljesen megszűntek a külső munkák. A feladatok növekedésével és a korábban tel­jesen kézi munkával végzett földmunkák gépe­sítésével azonban folyamatosabbá vált a terme­lés. A téli négy hónap termelési tevékenysége bár időarányosan a legalacsonyabb, mégis eléri az egész évi termelés 20—25%-át. A kotrógé­pek a leghidegebb és legmostohább időben is folyamatosan dolgoznak, míg a többi földmun­kagépek egy-műszakos foglalkoztatása is bizto­sítható néhány hét kivételével. Ilyenkor lehető­leg depónia rendezést végeznek, vagy olyan te­rületen dolgoztatjuk azokat, ahol az altalaj azt megengedni. A TMK tervek összeállításánál és a gépek nagyjavításának ütemezésénél gondot fordítunk arra, hogy a legtöbb gépjavítás erre az időszak­ra essék. Az ilyenkor végzett gépjavítások elő­nyösek, mert a gépek alacsonyabb teljesítményt nyújtanak a munkában mint a főidényben, te­hát a javítási idő alatt arányosan kevesebb a kiesés a termelésből. A javítóműhely munkaintenzitása ebben az időszakban szükségszerűen a legmagasabb. Ilyen­kor kerül javításra az öntözés-üzemelés gépei­nek — motorok, szivattyúk — legnagyobb ré­sze, hogy üzemkezdetkor kijavítva álljanak ren­delkezésre. A jelentkező nagyobb javítási igény kielégítését úgy tudjuk megoldani, hogy azok a szivattyúgépészek, akik nyáron az üzemelést végzik, hatékonyan közreműködnek a gépek ja­vításában is. Ennek a megoldásnak több előnye is van, az egyik az, hogy a gépkezelők állandó foglalkoz­tatását biztosítja és így kialakul a szakmunkás törzsgárda, ugyanakkor azok végzik a gépek javítását, akik üzemeltetik azokat, ezáltal a ja­vítás minősége is megnyugatató. Az igazgatóságok sokrétű feladatából azokat végezzük el, melyek a leggazdaságosabban ilyenkor végezhetők, vagy a műszaki igények megkövetelik, hogy ilyenkor hajtsuk végre azokat. Jelentős feladatot jelent a rőzsevágás és a hullámtéri védőerdőkben végzett fakitermelés, illetve a faanyag feldogozása. Ebben az időszak­ban megvannak a jó megközelítés feltételei és a törzsgárda foglalkoztatása is lehetséges. Jól elő lehet készíteni a tavaszi fásításokat, elvé­gezve a gödörásást. A téli fagyok beállta után — a tavaszi építési feladatok ismeretében — megkezdjük a nagytömegű építési anyagok és az előregyártott műtárgyelemek helyszínreszál­­lítását, egyszóval, a felvonulási munkát. Az év nagy részében — tavasztól késő őszig — víz alatt levő öntöző főcsatornák felújítási és fenn­tartási munkái ilyenkor végezhetők, különösen gépi erővel. Azonban a téli időszakot nemcsak az egyre inkább folyamatossá váló termelési tevékeny­ség jellemzi. Ebben az időszakban kerül sor az igazgatóság egész évi építési tevékenységéről történő beszámolásra is. Ilyenkor készülnek el a kiviteli munkák leszámolásai és a kiemelt építési munkák utókalkulációja is. Visszapillan­tást teszünk az egész év munkájára, értékeljük, vizsgálgatjuk, hogy mit végeztünk el helyesen Az úszó szivattyútelepek téli javítása

Next

/
Thumbnails
Contents