Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
ViéöázdáLködás 55 zárrendszerbe nagy mennyiségű, korróziót kiváltó anyag kerül. E hatásfokcsökkenés és a gyakrabban szükségessé váló karbantartási munka többletköltsége a népgazdaság károsodása, összegszerűen csak a borsodi iparvidéken kb. 1,2 millió forint évente. A „nyersen” felhasznált, szennyezett Sajó-víz a kondenzátorokat és a Martin-kemencék hűtő szerelvényeit eltörni, így a kondenzációs erőgépek hatásfoka romlik, a Martin-kemencék hűtő szerelvényei idő előtt elhasználódnak. Az iparvidék ebből keletkező évi többletköltsége évi 900 000 forintra becsülhető. A fenti károsodáshoz hozzá kell még vennünk a karbantartási idő meghosszabbodása következtében előálló állásidő-többletet is. Ezek a károk óvatos becsléssel évente kb. 2 millió forintra tehetők. A károsodásokat összegezve, a borsodi iparvidéken a népgazdaságot évente kb. 7,8 millió forint anyagi kár éri a Sajó vizének szennyezettsége miatt. Ezzel szemben viszonylag kis beruházásokkal a következő értékek menthetők meg a népgazdaságnak, amivel egyben kártételek is lényegesen csökkennek. a) A Borsodnádasdi Lemezgyár évente 45 000 m3 kátrányos gázvizet, kb. 40 000 kg fenollal bocsát a Sajóba. E fenolmennyiség értéke 400 000 Ft. Az üzem részéről elvezetnek még kb. 36 000 q vasszulfátot, 2 800 000 forint értékben. így Borsodnádasd összesen mintegy 3 200 000 forint értékű anyagot bocsát ki úgy; hogy az a vízfolyás alsóbb szakaszán még súlyos népgazdasági károkat is okoz. b) Az Ózdi Kohászati Üzemek által kibocsátott nyers fenol értéke 2 800 000 forint. Ezenkívül a kohógázportalanító által leválasztott porban 2684 t vasoxid van (800 000 Ft). így Ózd évente 3,6 millió forint hasznos anyaggal okoz kárt a további vízfelhasználásban. c) A Miskolc-Diósgyőri Lenin Kohászati Művek kb. 800 000 forint értékű vasoxiddal szenynyezik a Szinván keresztül a Sajót. d) A DIMÁVAG, a Sajószentpéteri Üveggyár, a Miskolci Drótművek és a Miskolci Gázgyár a továbbiakban mintegy 3 millió forint értékű fenolmennyiséget vezetnek a Sajóba. A borsodi ipartelepek tehát évente összesen kb. 11 millió forint értékű visszanyerhető melléktermékkel szennyezik a felszíni vizeket. A kártétel mintegy 7,8 millió forint évente. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztésére a Kormány a közelmúltban tárgyalta és fogadta el a felszíni vizek káros szennyezését megszüntetni hivatott szennyvízbevezetési-díj és szennyvízbírság életbeléptetéséről szóló rendeletet. Az 1962-ben életbelépő új intézkedések a népgazdaságot mntesítik az ismertetett károsodásoktól, de ezentúl a felszíni vizek népegészségügyi szempontból fontos vízi sportokra való használhatóságát is biztosítják. Bartha Tibor főmérnök Csőkutas öntözés a Kisalföldön Hazánk öntözővíz szükségletének jelentős hányadát még napjainkban is felszíni vizekből nyerjük. Vízkészletünkkel való helyes gazdálkodás és a mezőgazdaság egyre növekvő vízigénye szükségessé teszi a talajvíz, továbbá a felszínközeli vizek feltárását és hasznosítását. A talajvíz mezőgazdasági célokra való hasznosítására a Kisalföld kedvező vízföldtani adottságai gazdag lehetőséget nyújtanak. A Kisalföld medencéjét 2—300 m vastagságú kavicsréteg borítja, amely felett 1—6 m vastag finomszemcsés fedőréteg helyezkedik el. A VITUKI vizsgálatai megállapították, hogy a talajvíz közepes szintje a medence nagy részében 1,5—3,0 méter átlagmélységben van. A talajzvíz mennyiségét befolyásolja az a kedvező körülmény, hogy a jó áteresztőképességű talajréteg talajvíz utánpótlását a területre hullott csapadékon kívül egyrészt a folyóvizek betáplálása, másrészt a Lajta-hegység felöl történő szivárgás gazdagítja. A Kisalföld talajvize lágy, mert a laza üledékek kőzete nehezen oldódó kőzetek törmeléke. A kedvező hidrológiai adottságok kihasználásával mintegy 60 000 kh nagyságú terület öntözhető gazdaságosan, a talajvízszint káros sülylyedése nélkül (1. ábra).
