Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 5 A tanácsok vízgazdálkodási feladatai A megyei tanácselnökök február 11-i értekezlete Dr. LÁSZLÓ FERENC az OVF főosztályvezetője A megyei és megyei jogú városi tanácselnökök február 11-i értekezletén, amelyet Kállai Gyula elvtársnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének elnökletével tartottak a Parlamentben, megtárgyalták a tanácsokra háruló vízgazdálkodási feladatokat. Az értekezleten Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tartott bevezető előadást, amelyet széleskörű vita követett. Dégen elvtárs bevezetőben rámutatott a vízgazdálkodás jelentőségére, hangsúlyozva, hogy a mi körülményeink között, ahol a mélyfekvésű, korábban a folyók árvizei által gyakran elöntött területek az országnak mintegy egynegyedét foglalják el, a folyók árvizeit megzabolázó árvízvédelemnek és a káros vizeket a termőföldekről levezető vízrendezési munkáknak kiemelkedő jelentősége van. De nem kisebb a jelentőségük a vízhasznosítási feladatok megoldásának sem. A népgazdaság fejlődésének meggyorsulása, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság mind belterjesebb fejlődése, a lakosság életszínvonalának emelkedése folytán rohamosan növekszik a vízigény. Az ország felszíni és felszínközeli vízkészletének az utóbbi években történt feltárása viszont nyilvánvalóvá tette, hogy a víz korlátozott mértékben rendelkezésre álló, értékes természeti kincs, amellyel tervszerűen és takarékosan kell gazdálkodni. Az évi vízfelhasználás 1948- hoz képest megháromszorozódott és eléri az évi 3 milliárd m3-t. Ebből az ipar és a lakosság vízfelhasználása mintegy 2 milliárd m3-t, a mezőgazdaság vízfelhasználása nem egészen 1 milliárd m3-t tesz ki. Figyelemre méltó, hogy az ország iparosodása folytán a népgazdasági arányoknak az ipar javára bekövetkezett megváltozása a vízgazdálkodásban is tükröződik. Jóllehet a mezőgazdaság termelési színvonalának emelésében a vízgazdálkodásnak most és a jövőben is kiemelkedő szerepe van és a vízgazdálkodás mezőgazdasági ágazatai gyors ütemben fejlődnek, a vízgazdálkodás ipari és kommunális ágazatai mind a vízigények növekedése, mind a vízügyi létesítményekre felhasznált anyagi eszközök terén megelőzik a mezőgazdasági ágazatokat. Így pl. a vízügyi állóalapoknak több mint 55%-a tartozik az ipari és kommunális jellegű vízügyi ágazatokhoz. Vízügyi célokra 1961-ben a népgazdaságban összesen felhasználásra kerülő 1,3 milliárd Ft beruházásból mintegy 550 millió Ft-ot fordítunk mezőgazdasági célokra, a többit pedig ipari, kommunális, közlekedési rendeltetésű vízügyi munkákra. A vízgazdálkodás egyes ágazatai a népgazdaság minden ágával a legszorosabb kapcsolatban vannak. A biztonságos mezőgazdasági termelés a folyók árvizei ellen védelmet nyújtó gátak, a belvízlevezető csatornák és a szivattyútelepek nélkül már el sem képzelhető. Az árvizek levonulását, a jégtorlódás megszüntetését, a biztonságos hajózást a folyamszabályozási munkák teszik lehetővé. A folyók felduzzasztott vize, a víztározók létesítése egyformán szolgálják a hajózáson, a vízi energián és öntözésen keresztül a közlekedés, az energiaellátás és a mezőgazdasági termelés érdekeit. Az ipari és ivóvízellátás megoldása nélkül lehetetlen volna ipari termelésünk, úgyszintén a lakosság egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítése. A csatornázás és szennyvíztisztítás nemcsak egészségügyi érdek, hanem megóvja vizeink tisztaságát a folytonosan növekvő elszennyeződéstől, ami a víznyerés kedvezőbb műszaki megoldásának és ezáltal gazdaságosságának biztosítása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A vízkészlet korlátozott volta, a vízgazdálkodásnak a különböző népgazdasági ágakkal való sokoldalú öszszefüggése és az egyes vízgazdálkodási ágazatok közötti kapcsolat szükségessé teszik az ország vizeivel való szervezett és tervszerű gazdálkodást, ami egységes irányítással, a népgazdaság összérdekeinek az egyes népgazdasági ágak és a területi érdekek összeegyeztetése alapján, komplex módon történhet. A tervszerű, átfogó vízgazdálkodásnak egyik alapvető feltétele volt az egységes állami vízügyi szervezet létrehozása. A vízgazdálkodás terén az elmúlt 12 év során elért jelentős eredményekben fontos szerepe van az egységes állami vízgazdálkodási szervezet munkájának, alapjában jó szervezettségének, egyre növekvő, korszerű technikai színvonalának. A vízügyi feladatok államosítása után egy ideig az a helytelen felfogás alakult ki, hogy valamennyi vízügyi munka elvégzése az állami vízügyi szolgálat feladata. Ma már azonban — mondotta Dégen elvtárs — sikerült ezt a nézetet leküzdeni. Az elmúlt évek során széleskörűen kiépült a tanácsok vízgazdálkodási tevékenysége. A Kormány jelentős összegeket — ez idő szerint évente közel 1,5 milliárd Ft-ot — fordít a tanácsok útján megvalósuló vízügyi munkákra. E mellett mind jelentősebbé válnak a helyi forrásokból, társadalmi erőből, részint a vízgazdálkodási társulatok útján, részint a községfejlesztési alapból megvalósuló munkák. E szerteágazó feladatok megoldása és e célokat szolgáló — népgazdasági méretekben is jelentős — anyagi eszközök helyes és tervszerű felhasználása megköveteli, hogy a tanácsok végrehajtóbizottságai és szakigazgatási szervei feladatkörébe az eddiginél is szervesebben illeszkedjenek be a vízgazdálkodás helyi feladatai, biztosítva legyenek az eredményes munka megvalósításának szervezeti, anyagi-műszaki feltételei. A helyi vízügyi feladatok ellátásától korábban még egyes megyei tanácsok idegenkedtek, azonban ma már mindjobban felismerték a vízgazdálkodás jelentőségét, a tanácsok szervező, mozgósító erejének nagy és felelősségteljes szerepét a lakosság érdekeit érintő helyi vízügyi feladatok megoldásában. A megyei tanácsok ma már általában jelentőségének megfelelő figyelmet fordítanak a vízügyi kérdésekre. Nem tekintik ezeket egyedül a vízügyi és a tanácsi szakigazgatási szervek feladatának, hanem a végrehajtóbizottságok is mind gyakrabban és körültekintőbben foglalkoznak velük, különösen az öntözéssel és a vízellátással. A járási és községi tanácsok egy része azonban e feladatok megoldására még nem fordít kellő figyelmet. Olyan helyzet alakult ki, hogy az alsóbb tanácsi szervek azoknak a feladatoknak a megoldását is sok esetben a megyei tanácsoktól várják, amelyeket a helyi ismeretek birtokában maguk is könnyebben megoldhatnának, és amelyek végrehajtásáért a felelősség is rájuk hárul. Ezt követően az előadás a tanácsi vízügyi feladatok három fő területével; a mezőgazdasági vízgazdálkodással, az árvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási tevékenységgel, továbbá a lakótelepi vízellátási és csatornázási feladatokkal foglalkozott. Mezőgazdasági vízgazdálkodás A mezőgazdaság szocialista átszervezése új feltételeket és kedvező lehetőséget teremtett, de egyben új követelményeket is támasztott a vízgazdálkodással szemben. A mezőgazdasági nagyüzemek akkor tudják hivatásukat betölteni, termelésüket magas szintre emelni, ha a korszerű agrotechnika, a gépesítés, a talajerőpótlás mellett a lehetőség szerint függetlenné válnak az időjárás szélsőségeitől, biztosítani tudják a termőtalaj legkedvezőbb víztartalmát és megoldják területeik talajvédelmét. Éppen a nagyüzemi gazdá1 kodás keretében lehet eredméryesen megoldani a
