Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
4 VÍZGAZDÁLKODÁS pítéséről, az összegyűjtött nagytömegű szennyvizek ártalom nélküli elhelyezéséről. E településeken a szennyvízelhelyezés leggazdaságosabb megoldása — mint az a következőkből látható lesz — a szennyvízöntözés. Nem lenne helyes, ha a Magyarországon korábban kísérletképpen bevezetett, de rosszul üzemeltetett szennyvízöntözések kedvezőtlen tapasztalatai miatt e módszer gazdasági előnyei a jövőben sem lennének hasznosíthatók. Megfelelő befogadóval nem rendelkező csatornaműveink mintegy 7 0 000 m3/nap házi szennyvizet vezetnek el. Ennek napi szervesanyag tartalma kereken 50 000 kg, melyet a mezőgazdaság trágyaként jól értékesíthet. Leszámítva a kiülepíthető szennyeződést, ez a szervesanyag tartalom napi 25 000 kg BOI5 terhelésnek felel meg. Ezek az adatok az elöntözhető ipari szennyvizek szervesanyagmennyiségét nem tartalmazzák. A házi szennyvízelhelyezés kérdésének jelentőségét további fejlődésünk során az Országos Vízügyi Főigazgatóság idejekorán felismerte és már 195.5-ben javaslatot tett az Egészségügyi Minisztériumnak közegészségügyi ártalommentes szennyvízöntözési technológia kidolgozására, Közös megegyezéssel létesült a debreceni kísérleti szennyvízöntözőtelep, ahol a külföldi tapasztalatok, eredmények átültetését vizsgálják a magyar talaj- és éghajlati viszonyok nyújtotta lehetőségek keretében. A Főigazgatóság által Debrecenben létrehozott kísérleti telep 20 kát. hold kiterjedésű, a városi szennyvíz táplálja. A még kellően ki nem értékelt előzetes üzemi adatokból végleges következtetések ugyan nem vonhatók le, de tájékoztatásul felhasználhatók. A tapasztalatok szerint az alföldi közepes kötött talajokon az öntözés alagcsövezett területen a leghatékonyabb. Az így berendezett öntözőtelep létesítési költsége kát. holdanként kb. 20 000 forint. Külföldi tapasztalatok és hazai megfigyelések alapján egy hektárra évi 300 mm öntöző szennyvíz számítható. Ez optimális mennyiség, ennél jelentősen több szennyvizet is el lehet öntözni nagyobb károsodás nélkül. E 300 mm-es mennyiség alapulvétele a további számítások biztonságát szolgálja. 10 m3/nap szennyvíz elhelyezése e szerint egy hektár öntözőterületet igényel. Egy 10 000 lakosú város szennyvízkibocsátása — 100—200 liter/fő/nap vízfogyasztási fejadag mellett -— 1000 m3. Ennek elhelyezéséhez 100 hektár, durván és ismét biztonsággal számítva — 1 hektárt 2 kát. holdnak véve — 200 kát. hold öntözőtelep kiépítése szükséges. Ezt a már említett létesítési egységárral, 20 000 forinttal beszorozva, a teljes szennyvízöntözőtelep berendezése 4 millió forintos befektetéssel oldható meg. Biológiai szennyvíztisztítótelep létesítése esetén ugyanennek a szennyvízmennyiségnek tisztításához 1000 m3/nap teljesítőképességű korszerű telep szükséges, mely fertőtlenítővel és iszapkezeléssel együtt 6—8 millió forintba kerül. A művek építésénél tehát 2—4 millió forint, azaz a költségek 25—50%-a takarítható meg szennyvízöntözés alkalmazása esetén. Beruházásaink gazdaságossági vizsgálatánál a létesítési költségek mellett fontos az üzemi kiadások alakulása is. Közismert, hogy az Alföldön lehulló évi átlagos csapadékmennyiség nem elégséges az értékes növénykultúrák megfelelő terméshozamának biztosításához, ezért már eddig is nagykiterjedésű öntözőterületek épültek e vidéken. A szennyvízöntözés üzemköltsége — beleszámítva a szükséges agrotechnikai munka árát is — alig haladja meg a tisztavízöntözéses gazdálkodás költségeit. Minthogy a természeti adottságok miatt az Alföldön mindenképpen öntözni kell, népgazdasági szinten a szennyvízöntözés költsége többletköltségként nem vehető számításba. A szennyvízöntözés trágyázó hatása által biztosított többletterméshozam értéke a tisztavízöntözéssel szemben többszörösen kiegyenlíti azt a minimális üzemköltség többletet, mely a szennyvízöntözésnél felmerül. Működő biológiai szennyvíztisztító-telepeink utókalkulált üzemi költségei 2,20—2,80 Ft/m3 körül mozognak. Az előbbiekből következik, hogy ez a jelentős üzemköltség biológiai szennyvíztisztítás esetén teljes egészében külön teherként jelentkezik, ez a példaként említett 10 000 fős városnál évi 900 000 forintot tesz ki. Felvetődhet még az a kérdés, hogy az alagcsövezett területen végrehajtott szennyvízöntözésből kikerülő csurgalékvizek szennyezettsége milyen mértékű. A kísérletek azt mutatták, hegy e talajon keresztül szűrt vizek minősége mind kémiai összetétel, mind csíraszám szempontjából kedvezőbb, mint a mesterséges biológiai tisztítóberendezésekből elvezetett szennyvizeké. Az 1961. év népgazdaságunk további fejlődése új szakaszának, a második 5 éves tervnek első esztendeje. A szocialista iparosítás folytatása, a Kormány nagyszabású lakásépítési programja a szennyvízkibocsátás ugrásszerű emelkedésével jár. A második 5 éves terv egyik fő célkitűzése a jelenlegi kedvezőtlen fővárosi ipari koncentráció enyhítése érdekében a vidéki ipar fejlesztése, amely elsősorban az alföldi városokban jelentős ipar telepítését tűzi ki célul. Ez a városias fejlődés fokozódását, a csatornázás kiépítésének halaszthatatlanságát jelenti. Ugyanakkor ma már nagyüzemi mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlődése az öntözés széleskörű kiterjesztését kívánja meg. A mind nagyobb tömegű kibocsátott szennyvíz veszélytelen elhelyezése, másrészt a szocialista mezőgazdaság fokozódó öntözővízigénye egybehangzóan a szennyvízöntözés hazai bevezetését sürgetik. E feladatra a vízellátási, csatornázási, agrotechnikai és higiéniai szakembereknek idejekorán fel kell készülniök, meg kell találniok azt a közös utat, melyen járva hazánkban a szennyvízöntözés közegészségügyi ártalmak nélkül, a maximális többletterméshozam biztosítása mellett, élővizeink tisztaságának megóvása érdekében széles körben bevezethető.
