Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1961-03-01 / 1. szám

4 VÍZGAZDÁLKODÁS pítéséről, az összegyűjtött nagytömegű szenny­vizek ártalom nélküli elhelyezéséről. E telepü­léseken a szennyvízelhelyezés leggazdaságo­sabb megoldása — mint az a következőkből látható lesz — a szennyvízöntözés. Nem lenne helyes, ha a Magyarországon ko­rábban kísérletképpen bevezetett, de rosszul üzemeltetett szennyvízöntözések kedvezőtlen tapasztalatai miatt e módszer gazdasági elő­nyei a jövőben sem lennének hasznosíthatók. Megfelelő befogadóval nem rendelkező csa­tornaműveink mintegy 7 0 000 m3/nap házi szennyvizet vezetnek el. Ennek napi szerves­­anyag tartalma kereken 50 000 kg, melyet a mezőgazdaság trágyaként jól értékesíthet. Le­számítva a kiülepíthető szennyeződést, ez a szervesanyag tartalom napi 25 000 kg BOI5 terhelésnek felel meg. Ezek az adatok az elön­tözhető ipari szennyvizek szervesanyagmennyi­ségét nem tartalmazzák. A házi szennyvízelhelyezés kérdésének je­lentőségét további fejlődésünk során az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság idejekorán felis­merte és már 195.5-ben javaslatot tett az Egész­ségügyi Minisztériumnak közegészségügyi ár­talommentes szennyvízöntözési technológia ki­dolgozására, Közös megegyezéssel létesült a debreceni kísérleti szennyvízöntözőtelep, ahol a külföldi tapasztalatok, eredmények átülteté­sét vizsgálják a magyar talaj- és éghajlati vi­szonyok nyújtotta lehetőségek keretében. A Főigazgatóság által Debrecenben létreho­zott kísérleti telep 20 kát. hold kiterjedésű, a városi szennyvíz táplálja. A még kellően ki nem értékelt előzetes üzemi adatokból végleges következtetések ugyan nem vonhatók le, de tá­jékoztatásul felhasználhatók. A tapasztalatok szerint az alföldi közepes kötött talajokon az öntözés alagcsövezett területen a leghatéko­nyabb. Az így berendezett öntözőtelep létesí­tési költsége kát. holdanként kb. 20 000 forint. Külföldi tapasztalatok és hazai megfigyelések alapján egy hektárra évi 300 mm öntöző szennyvíz számítható. Ez optimális mennyiség, ennél jelentősen több szennyvizet is el lehet öntözni nagyobb károsodás nélkül. E 300 mm-es mennyiség alapulvétele a további számítások biztonságát szolgálja. 10 m3/nap szennyvíz el­helyezése e szerint egy hektár öntözőterületet igényel. Egy 10 000 lakosú város szennyvízkibocsátása — 100—200 liter/fő/nap vízfogyasztási fejadag mellett -— 1000 m3. Ennek elhelyezéséhez 100 hektár, durván és ismét biztonsággal számítva — 1 hektárt 2 kát. holdnak véve — 200 kát. hold öntözőtelep kiépítése szükséges. Ezt a már említett létesítési egységárral, 20 000 forinttal beszorozva, a teljes szennyvízöntözőtelep beren­dezése 4 millió forintos befektetéssel oldható meg. Biológiai szennyvíztisztítótelep létesítése ese­tén ugyanennek a szennyvízmennyiségnek tisz­tításához 1000 m3/nap teljesítőképességű kor­szerű telep szükséges, mely fertőtlenítővel és iszapkezeléssel együtt 6—8 millió forintba ke­rül. A művek építésénél tehát 2—4 millió fo­rint, azaz a költségek 25—50%-a takarítható meg szennyvízöntözés alkalmazása esetén. Beruházásaink gazdaságossági vizsgálatánál a létesítési költségek mellett fontos az üzemi ki­adások alakulása is. Közismert, hogy az Alföl­dön lehulló évi átlagos csapadékmennyiség nem elégséges az értékes növénykultúrák megfelelő terméshozamának biztosításához, ezért már ed­dig is nagykiterjedésű öntözőterületek épültek e vidéken. A szennyvízöntözés üzemköltsége — beleszámítva a szükséges agrotechnikai munka árát is — alig haladja meg a tisztavízöntözéses gazdálkodás költségeit. Minthogy a természeti adottságok miatt az Alföldön mindenképpen ön­tözni kell, népgazdasági szinten a szennyvízön­tözés költsége többletköltségként nem vehető számításba. A szennyvízöntözés trágyázó hatása által biztosított többletterméshozam értéke a tisztavízöntözéssel szemben többszörösen ki­egyenlíti azt a minimális üzemköltség többletet, mely a szennyvízöntözésnél felmerül. Működő biológiai szennyvíztisztító-telepeink utókalkulált üzemi költségei 2,20—2,80 Ft/m3 körül mozognak. Az előbbiekből következik, hogy ez a jelentős üzemköltség biológiai szenny­víztisztítás esetén teljes egészében külön teher­ként jelentkezik, ez a példaként említett 10 000 fős városnál évi 900 000 forintot tesz ki. Felvetődhet még az a kérdés, hogy az alag­csövezett területen végrehajtott szennyvízöntö­zésből kikerülő csurgalékvizek szennyezettsége milyen mértékű. A kísérletek azt mutatták, hegy e talajon keresztül szűrt vizek minősége mind kémiai összetétel, mind csíraszám szem­pontjából kedvezőbb, mint a mesterséges bio­lógiai tisztítóberendezésekből elvezetett szenny­vizeké. Az 1961. év népgazdaságunk további fejlő­dése új szakaszának, a második 5 éves tervnek első esztendeje. A szocialista iparosítás folyta­tása, a Kormány nagyszabású lakásépítési prog­ramja a szennyvízkibocsátás ugrásszerű emel­kedésével jár. A második 5 éves terv egyik fő célkitűzése a jelenlegi kedvezőtlen fővárosi ipari koncentráció enyhítése érdekében a vidéki ipar fejlesztése, amely elsősorban az alföldi vá­rosokban jelentős ipar telepítését tűzi ki célul. Ez a városias fejlődés fokozódását, a csatorná­zás kiépítésének halaszthatatlanságát jelenti. Ugyanakkor ma már nagyüzemi mezőgazdasá­gunk belterjes irányú fejlődése az öntözés szé­leskörű kiterjesztését kívánja meg. A mind na­gyobb tömegű kibocsátott szennyvíz veszélyte­len elhelyezése, másrészt a szocialista mezőgaz­daság fokozódó öntözővízigénye egybehangzóan a szennyvízöntözés hazai bevezetését sürgetik. E feladatra a vízellátási, csatornázási, agrotech­nikai és higiéniai szakembereknek idejekorán fel kell készülniök, meg kell találniok azt a kö­zös utat, melyen járva hazánkban a szennyvíz­­öntözés közegészségügyi ártalmak nélkül, a maximális többletterméshozam biztosítása mel­lett, élővizeink tisztaságának megóvása érdeké­ben széles körben bevezethető.

Next

/
Thumbnails
Contents