Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
VÍZŐAZDÁLKÖUÁS 43 5. ábra zására. Az ágyazatba összegyűlő vizet 10 méterenként épített padkaszivárgók vezetik el. A -[-4330— +4500 km szelvények között az áttöltés a tározó vízfelülethez csatlakozik. A vízfelőli rézsűt hullámverés ellen 156,'00 A. f. magasságig kőburkolat védi. Honfi László a VIÉP főmérnöke kő rétegből áll 2 cm zúzalék behengerlésével. A hengerlés HB1; illetve HB2 jelű hígított bitumennel készült, 5 kg/m2 kötőanyag felhasználásával. A csúszások közelében, valamint azokon a szakaszokon, ahol az alépítmény rossz minőségű talajból készült, az alap alá 15 cm vastag kavicságyazat került a teherbírás foko-4. ábra Könyvismertetés Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon. 1820—1920. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. A szerző 736 oldalas, 325 ábrát tartalmazó munkájának megírásával kettős célt szolgál. Egyrészt történeti összefoglalást ad a hazai szintezési munkálatokról, másrészt bőséges alapanyagot szolgáltat a különféle szintezési hálózatok magassági adatainak egységesítéséhez. A munka mindkét része a legnagyobb figyelemre és elismerésre méltó. Tudjuk, hogy országunkban az első nagyobbszabású szintezési munkák folyószabályozási és vízrendezési célokat szolgáltak. A szerző két évtizeden át folytatott adatgyűjtő munkájának gyümölcseként, az erre az időszakra vonatkozó magyar műszaki történet számos, eddig ismeretlen adatát és emlékét ismerhetjük meg. A mű első fele a Bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezése előtti munkákat ismerteti. Ez a rész 710, műszaki szempontból még fel nem tárt hivatkozást tartalmaz. Olyan műszaki emlékeket tesz hozzáférhetővé, mint Huszár Mátyás részletes szintezési utasítása 1820-ból, vagy Vásárhelyi Pál „esetmérési térképe” 1843-ból. De megtalálhatjuk a műben a magyarországi mérnöki oktatás történetének vázlatát, Baczó József mérnök könyvhagyatékának részletes ismertetését, Huszár Mátyás kimerítő életrajzát és más, eddig hozzá nem férhető adatot. Értékes adatokat közöl az első hazai vízmércék felállításáról, a vízsebességmérés kezdeti módszereiről és műszereiről. Utal az első talajvízszint megfigyelésekre is. Ezen felül számos utalást és adatot találunk a műben a reformkor társadalmi, művelődési, gazdasági és közegészségügyi viszonyaira is. A szintezési munkálatokkal foglalkozó fejezetekben a hazai vízitársulatok a főváros és 26 város magasságméréseit ismerteti. Négy fejezetében a Katonai Földrajzi Intézet és a vízügyi szolgálat szintezéseit tárgyalja. Ezekben kitér az egyes munkálatok műszereire, mérési eljárásaira, a munkáknál lehetséges hibaforrásekre is. Ezenfelül számos utalást és adatot találunk az Adria középszintjéhez és ezen keresztül az európai szintezéshez való kapcsolódásunkról. A szerző közli a régebbi magassági hálózatok korszerű kiegyenlítését és ezzel kapcsolatosan a különféle szintezések adatainak eltérését szemléltető hibadiagramokat. Ezek az adatok a jelenleg folyó magassági összehasonlító munkáinknál mind tudományos, mind gyakorlati szempontból nagyon értékesek. Bendefy munkája különösen értékes, mert nemcsak példamutató, de a gyakorlati szakemberek számára is minden részletében hasznos. Szilágyi József
