Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS Az öntözéses gazdálkodás néhány problémája és távlatai Hajdú-Bihar megyében írta: AMBRUS ISTVÁN, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB elnöke A Központi Bizottság februári üléséről kiadott közlemény hírül adta egész népünknek, hogy hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a forradalmi átalakulás új helyzetet teremt az egész magyar mezőgazdaság fel virágoz tatásában. A falun végbement sikeres forradalmi átalakulással a mezőgazdaság átszervezése befejeződött, megszűnt népgazdaságunk kettőssége, az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is kialakultak a szocialista termelési viszonyok és ezzel megteremtettük Népköztársaságunk egységes gazdasági alapját. Pártunk VII. Kongresszusa a mezőgazdaság elé azt a feladatot tűzte, hogy 1954—58-hoz viszonyítva a mezőgazdasági termelést az 1961— 65 közötti években 30—32%-kal kell növelni. A kitűzött cél reális,, de ennek teljesítésére rendkívül sokoldalú politikai, gazdasági szervező munkát kell kifejtenünk, hogy termelőszövetkezeteink képesek legyenek ezeket a terveket teljesíteni, illetve túlteljesíteni. A mezőgazdasági termelés növelésének rendkívül sok tényezője van, mint pl. a helyes növénysorrendek kialakítása, nemesített vetőmag, talajerőutánpótlás stb. A sok tényező közül azonban az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztése az, amelynek — különösen olyan aszály sújtotta megyében, mint Hajdú-Bihar — nagyon fontos szerepet kell kapnia. Az öntözéses gazdálkodásnak Pártunk Központi Bizottsága is nagy jelentőséget tulajdonít. Az öntözéses gazdálkodásról a VII. Kongresszus a következőket határozta: — ,.Tovább kell fejleszteni az öntözéses gazdálkodást, elsősorban a meglevő öntöző telepek és berendezések jobb kihasználásával. — A Keleti Főcsatorna mellékágainak kiépítésével biztosítani kell a csatorna megfelelő hasznosítását, el kell érni, hogy a jelenleg öntözés alatt álló terület, mintegy 2,25-szeresre emelkedjen. — Az öntözött területet elsősorban a megyei adottságoknak megfelelő egyszerű, olcsó megoldással, jelentős társadalmi munkával kell növelni.” A megyei párt- és tanácsszervek ezekből az elvekből kiindulva vették elemzés alá 1960 novemberében az öntözéses gazdálkodás helyzetét és feltárták a meglevő hibákat, programot dolgozták ki az ez évi és a távlati feladatok végrehajtására. Helyzetkép Hajdú megye öntözéses gazdálkodásáról A megye területét — mint ismeretes — a Keleti Főcsatorna átszeli. Az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges csatornahálózat jelentős területen kiépült. A Keleti Főcsatorna vizével táplálva, a Hortobágy és a Berettyó folyók új lehetőségeket nyitnak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztéséhez, amely az 1950-es évek elején indult komolyabb fejlődésnek. A korábbi években mindössze néhány halastó volt a megye területén, az öntözéses gazdálkodásnak nem voltak jelentősebb tradíciói. Az 1950-es évek elején fejlesztésnek induló öntözést még természetszerűleg gátolták a kisparcellák ezrei. Emellett komoly akadályokat jelentettek a szemléletbeni hibák, amelyek közül egyesek még ma is tartják magukat, bár hatásuk már jelentősen csökkent. Néhányat ezek közül: — Többször hangzottak el olyan vélemények, hogy nem szabad türelmetlennek lenni a fejlesztés ütemét illetően, mert egyes kapitalista országokban — főleg Olaszországra, Spanyolországra hivatkoztak — 25—30 év kéll egy öntözéses-rendszer jó kihasználásához. Akik ezt hirdették, figyelmen kívül hagyták azt az alapvető társadalmi különbséget, amely rendszerünk és az említett kapitalista országok rendszere között van. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy milyen önzetlenül támogatja anyagilag az öntözéses gazdálkodást pártunk és kormányunk a tsz tagság boldogulására. — Többen hangoztatták, hogy termelőszövetkezeteink gyengék, nem bírják anyagilag az öntözéses gazdálkodással járó terheléseket. Az élet ezzel szemben éppen ellenkezőjét bizonyítja. Nevezetesen azt, hogy azok a tsz-ek erősödtek rohamosan és erősödnek ma is, ahol az öntözéses gazdálkodást széles körben alkalmazzák. — Sokan aggályoskodtak, hogy az öntözéses gazdálkodás le fogja rontani a talaj szerkezetét. Ezeket az aggályokat teljesen eloszlatta a megyei öntözéses aktíva értekezleten felszólaló Darab Katalin elvtársinő, a VITUKI osztályvezetője, aki kifejtette, hogy az öntözéses gazdálkodás során — közben több vizsgálatot folytattak megyénk területén az öntözéses gazdálkodás különböző módszereiről is — nem tapasztaltak romlást a talaj szerkezetében. — Többen az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésének akadályát abban látták, hogy ke
