Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
Vízgazdálkodás; 125 A tervezés során jelentkező másik gyakori feladat a beruházási értékszükséglet megállapítása. Vizsgálataink kapcsán megállapítottuk, hogy a kitermelő-, illetve a rakodógépek szempontjából a lényeges mutató tulajdonképpen nem a tényleges beruházási érték forint értéke, hanem a névleges, fajlagos teljesítmény egységére vonatkoztatott, redukált beruházási érték. Ez a szám egyébként az illető géptípusra is rendkívül jellemző. Ezt a fajlagos redukált értéket a következőképpen lehet kiszámítani: A gép beruházási értékét elosztjuk a gép 1 évre számított fajlagos, névleges teljesítményével. (Természetesen bármilyen más időszakra vonatkoztatott teljes teljesítményi értékkel is lehet osztani, a különbség csupán a kapott fajlagos redukált beruházási szükséglet nagyságrendjében mutatkozik. Az 1 évre számítás segítségével biztosítani tudjuk, hogy a kitermelő, illetve a rakodógépek vonatkozásában a gépek túlnyomó többségének fajlagos redukált beruházási értéke 1, —és 10,— Ft/t értékhatárok közé esik, mely értékkel igen könnyű számolni. A nagyon drága gépek 10,— Ft/t-nál magasabb fajlagos redukált beruházási értékűek lesznek. Az eddig végzett számítások eredménye azt mutatta, hogy a rakodógépek vonatkozásában, amennyiben nem túl nagy mennyiségek rendszeres rakodásáról és elszállításáról van szó, beruházási valamint önköltségi szempontból általában több közepes nagyságú rakodógép alkalmazása előnyösebb, mint a nagy gépegységeké, melyek megfelelő kihasználtságát nem tudjuk biztosítani. A redukált fajlagos beruházási értéken kívül, a számítások további egyszerűsítése céljából, be lehet vezetni az ún. redukált önköltségi szorzó fogalmát is. Ez tulajdonképpen úgy számítható, hogy az önköltséget a szokásos módon az önköltségi sor összeállításával határozzuk meg. Az így kapott, 1 órára vonatkoztatott önköltségi értéket azután elosztjuk a gép névleges, fajlagos, 1 órára vonatkoztatott tonna- vagy köbméterteljesítményével. Ily módon olyan redukált, képzetes önköltségi szorzót lehet meghatározni, amely az illető gépre mértékadó, jellemző és a számításokat jelentősen leegyszerűsíti. A tényleges fajlagosított önköltségi értéket mindenkor ebből a képzetes, redukált önköltségi szorzóból lehet a kihasználtsági százalékérték figyelembevételével meghatározni. Az előzőekben ismertetett tényezők bevezetése mind a beruházási értékszükséglet, mind az önköltség meghatározását célzó tervezést nagymértékben egyszerűsíti. E két fontos tényező birtokában a beruházás hatékonyságára nézve is választ tudunk kapni. Ezek segítségével ugyanis a korábbi munkamódszerekhez képest mutatkozó megtakarítások könnyen kiszámíthatók. A megtakarítások ismeretében, a szükséges berüházások figyelembevételével a hatékonyság meghatározható. Űj beruházások tervezésénél népgazdasági szinten ma már feltétlenül megkövetelik a beruházások szükségességének indokolásánál a gazdaságossági bizonyítást. A hatékonyság fogalmát illetően megjegyezzük, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint a korábban használt megtérülési idő értékének reciproka. Ez az érték %-os értékben is kifejezhető és ily módon a számításokat jelentősen egyszerűsíthetjük. Az előbbiekben bevezetett fajlagos redukált beruházási érték, valamint a képzetes redukált önköltségi szorzó ismeretében a számításokra szolgáló képletek jelentősen leegyszerűsödnek. A képletek nomogram formájában történő feldolgozása viszont biztosítja, hogy a döntés során át lehet tekinteni az egyes paraméterek változtatása hogyan befolyásolja a hatékonyságot, illetve milyen változást gyakorol a többi paraméterre. E módszer előnye, hogy a képletek nomogramra történő feldolgozása következtében az egyes tervezési munkák során nem kell esetenként újra számolni, mert a nomogram mezőjére vonatkozóan számos variáció külön számítás nélkül leolvasható. Ez különösen az időközbeni tervmódosításoknál előnyös. Hasonló módon meghatározható, illetve felmérhető a szállítóeszköz kapacitás szükséglet is. Ily módon biztosítani lehet, hogy a vállalatok optimálisan tudják járműparkjukat felhasználni és népgazdasági szinten a szállítás olcsóbb legyen. Az adott mennyiség szállításához szükséges egyidejűleg lekötött beruházási érték, illetve szállító kapacitás is csökkenthető lesz. Mind a földmunkagépek, mind a rakodógépek jellemző munkaterülete nomogramban ábrázolható, melynek segítségével az illető gépek legkedvezőbb kihasználási feltételei, illetve legkedvezőbb munkakörülményei külön számítások nélkül megállapítható. A felsoroltakhoz hasonló egyéb módszereket is kidolgoztunk, melyeket már eddig is kiterjedten alkalmaznak. Továbbfejlesztésük során még számos más területre vonatkozóan is lehet jelentős egyszerűsítéseket végrehajtani. E, már jól bevált módszereknek a vízgazdálkodás sajátos területére való átültetésével szeretnénk a felmerült problémák megoldásához segítséget nyújtani. s Dr. Hunkár Dénes az ATUKI tudományos munkatársa Elkészült az OVF, a Csepel Autógyár, a Középtiszavidéki VÍZIG és a Szolnoki Vízművek kooperációjával épített, Bagdadban üzembe állítandó, guruló víztisztítómű első példánya, mely 2500 fő napi ivóvízigényét biztosítja felszíni vizekből. Hévízen állították fel az ország első, előregyártott és tipizált elemekből készült, helyszínre szállítható törpevízmű gépházát, mely az OVF és a Veszprémmegyei Vízmű közreműködésével épült.
