Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 31 A kiviteli munkák anyagi-műszaki előkészítésének és a tervezett üzemiben határidőre történő végrehajtásának biztosítása érdekében el kell érnünk, hogy már a munkakezdést megelőző évben, jóváhagyott kiviteli tervdokumentációval rendelkezzünk. Ezzel kiküszöbölhetjük a hitel- és anyagszükségletnek ‘becslésen alapuló előirányzását és a konkrét szükségletek ismeretében megalapozottabbá válnak a munkafeltételek. A műszaki tervezés színvonalának emelése és a tervjóváhagyó eljárás érdemibbé tétele pedig a többletmunkák és a sorozatos tervváltoztatások elkerülésének lesz a biztosítéka. A befektetett anyagi eszközök annál gyorsabban térülnek meg a népgazdaság számára, minél előbb lép üzembe az új létesítmény. A kiviteli idő elhúzódása és az ebből eredő késedelmes üzembehelyezések szükségessé tették az építési időtartamnormák bevezetését. A vízgazdálkodás körébe tartozó munkák túlnyomó többségére — éppen azok sajátos jellegénél fogva — nincsenek kötelezően előírt kiviteli időtartamnormák. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egyes munkák megvalósítási ütemének megállapításánál a jövőben ne mérlegeljük a műszakilag lehetséges, legrövidebb ‘kiviteli időtartamot és hogy megengedjük egy-egy nagyobb létesítmény építésének 8—10 évre történő elnyúlását. A műszakilag lehetséges legrövidebb építési időtartam betartására az eddi,ginéi nagyobb súlyt kell helyeznünk és azt az építkezések önköltségcsökkentésének, valamint az anyagi eszközök koncentrálásának egyik 'hathatós eszközévé kell tennünk. A koncentrálás terén eddig elért eredményeket tanúsítja, hogy az 1957-ben egy időben folyamatban volt beruházások (tételszáma 1960-na kereken 50%-kal csökkent, ugyanakkor az egy munkára eső átlagérték 110%-kal növekedett, a felújítási munkák tételszáma ugyanezen idő alatt 30%-kal csökkent, a munkák átlagértéke pedig 25%-kal nőtt. A további gyorsütemű fejlődésre ugyan a jövő évben e téren még nem számíthatunk, — mert hiszen a sok, korábban megkezdett, folyamatban levő munka még mindig befolyásolja a szétforgácsoltság mértékét — mégis fokozhatjuk azzal, hogy a távlati tervekben lerögzített, megvalósítási sorrendet következetesebben betartjuk és a soronkívül jelentkező, legtöbbször indokolatlan helyi igények kielégítését mellőzzük. Az egyidejűleg folyamatban levő sok munka egyúttal természetesen hatással van az üzembe nem helyezett létesítmény-állomány alakulására is. A koncentráció eredményezte javulást igazolja, hogy az 1957. évi, üzembe nem helyezett állomány 1960-ra kereken 65%-kal csökkent. A jövőben a szakaszosan megvalósuló beruházások részleges üzembehelyezésével tovább kell fokoznunk ezt az eredményt. Az új létesítmények tervszerű, gazdaságos üzemeltetésének lényeges feltétele a jóváhagyott műszaki terveknek megfelelő és előírt határidejű megvalósítása. Ennek biztosítása érdekében az eddiginél sokkal szorosabb együttműködésre lesz szükség a jövőben. A tervező és a kivitelező között és az előforduló hibák és késedelmek esetében a korábbi gyakorlat szerint egymásra hárított felelősség kérdésében a felügyeleti hatóságnak határozottabban kell állást foglalnia. Ha figyelembe vesszük, hogy 1961. évi kiviteli feladataink volumenben nagyjából a folyó évivel azonosak és az eddiginél fokozottabb erőfeszítést nem igényelnek, viszont munkánknak feltárt hiányosságai vannak, úgy elsőrendű kötelességünk ezek felszámolása és jövő évi teendőink minden igényt kielégítő, maradéktalan végrehajtása. Dános Valér-------------A repülőgép szerepe a vízügyi szolgálatban „A repülőgép jelenti: az 1642—1618 fkm között a zajlás 80—90%-os. Az 1615,5 fkm-nél, közvetlenül Ercsi felett a jég megállt, a torlódottan felépült jégtakarók hossza 1000 méter. Az 1615,5 fkm-től az 1600 fkm-ig, Adonyig a vízállás 20— 30%-ra csökkent. Adony és Dunaföldvár között a zajlás 70—75%-os.” Jégvédelemmel és jégrombolással kapcsolatos hírközlési gyakorlaton vagyunk. Az elhangzott szavak a gyakorlatot vezető főmérnöktől származnak s a jelentést a parton elhelyezkedő rádiósautó vevőkészüléke közvetíti a készülékek mellett helyet foglaló szakemberek részére. A Dunán a jégtörőhajó akcióra készen áll. Az ultrarövidhullámú rádió adó-vevőkészülékek (tökéletesen működnek s így a különböző egységek között az öszszeköttetés kifogástalan. A repülőgép szerepe és felhasználása a vízügyi szolgálatban nem új gondolat. Az 1956-os dunai jeges árvíznél és a régebbi 'kisebb ár- és belvízveszélyeknél, jégzajlásnál rendszerint feltűnt egyegy honvédségi repülőgép, fedélzetén a vízügyi szakemberekkel, akik fentről közvetlenül meggyőződhettek a veszély nagyságáról és a folyamatban levő védekezési munkák alakulásáról. Ma már a repülőgép felhasználása a vízügyi szolgálatban vitathatatlan. Egy éve, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját repülőgéppel rendelkezik és ez a fürge, mozgékony, kétmotoros repülőgép, fedélzetén a vízügyi szakemberekkel, 1960-ban nyolcvanezer krn-t repült hazánk folyói, csatornái, halastavai és vízügyi létesítményei felett. A repülőgépről történő felderítés jelentőségét nemcsak az országos irányító szervek, hanem a vízügyi szolgálat vidéki szakemberei is felismerték. Igen hasznos volt az a törekvés, hogy minden szakember minél jobban ismerje meg saját
