Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
26 VÍZGAZDÁLKODÁS A vízrendezés és az erózió Nagy gondja a vízrendezésnek a vízfolyásmedrek jó állapotban tartása. Az időjárástól függően évről évre temérdek hordalék kerül a patakokba és a tereprendezésre nem is gondolva, csak a patakon való deponálás, évenként visszatérően, gépi és fizikai munkaerőben hatalmas teljesítményt foglal le. A partokon elhelyezett földanyag újabb bajok forrása. Gátolja a mederből kilépő vizek visszajutását és ezzel rontja a környező területek talajszerkezetét. Elősegíti függő meder kialakulását, aminek folyománya a völgyek talajvíz-állásának káros emelkedése. A feltöltődés mértékére nagyjából rávilágítanak az alábbiak. Az I. és II. kategóriabeli vízfolyások állapota országosam 62%-os. Ez azrt jelenti, hogy a medrek a tíz évi gyakorisággal jelentkező vizek közel kétharmadát képesek vezetni. A 100%-os mederállapot hozzávetőlegesen 60 millió m8 földmunka végzésével érhető el. A III. kategóriájú medrek rendbehozása becsülhetően legalább ekkora munkát jelent. Vízfolyásaink korszerűvé tételéhez óvatos becsléssel 120 millió m3 földmunka végzésére van szükség, ha az időközbeni feltöltődóst figyelmen kívül hagyjuk. Így a mai ütemet alapul véve, kereken harminc esztendőre volna szük-A Séd-völgy mély, eróziós bevágódása A vízmosás hatása ség, hogy vízfolyásaink a megkívánt állapotba kerüljenek. Ezzel szemben 1959-ben a gépá és fizikai úton eltávolított hordalék, a víz kaptató hatásának leginkább kitett terület egységnyi kiterjedéséről a lesodort földréteg vastagságában kifejezve kb. 0,2 mm. Ez az érték a tapasztalat tanúsága szerint a valóságnak mélyen alatta van, mert a megfigyelések azt mutatják, hogy a felszín vékonyodása évenként több millimétert is elér, sok helyen a cm nagyságrendet is meghaladja. Ebből látható, hogy erőfeszítéseink nemcsak medreink állapotának fejlesztésére, de a jelenlegi szinten tartásra sem elegendők. Ha valamilyen módszerrel a hordalóktermelődést meg lehetne akadályozni, vagy hatását legalábbis csökkenteni, akkor a földmozgósítási munka majdnem teljes egészében a vezetőiképesség növekedését szolgálná, illetőleg a vízrendezés távlati programja jelentősen kisebb gépá és fizikai teljesítmény-szükségletet igényelne. A teljesítményszükséglet a felénél is kisebb hányada lehetne a jelenleginek. Másként, a 100%-os mederáliapot harminc esztendő helyett fele — vagy ennél rövidebb —• idő alatt elérhetővé válna. A feltöltődések oka az erózió. A jelenség — szerte a világon ismert. Létrejöttének legáltalánosabb oka a talajfelület természetes állapotának valamiféle megzavarása. Kézenfekvő, hogy a meredek hajlású lejtők az erózió keletkezésére érzékenyebbek, de a többé-kevésbé sík területek a tala j összetételtől függően közvetlen és közvetett formában szintén szenvedői lehetnek az erózió hatásának. A valaha erdőborította dombfelületek, amelyek a felgyülemlő, korhadó lombtakaró-réteg folytán a felszínre hulló csapadékvizek legjobb visszatartói, az erdőiirtások és az erdőtalajnak mezőgazdasági művelésibe vonása révén az erózió megindulásának legfőbb területei.
