Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
zzaszlómű (Foto Bán, MTI) hogy ezen a (tájion alakult hazánk első vízszabályozási társulata, az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat, amelynek 1845. október 9-4 alakuló ülésén tevékenyein vetít részt Széchenyi István, hazánk vízgazdálkodásának űrbtörőjie is. A felszabadulás után az Alsószabolcsi, Alsónyírvíz, Berettyó, Sebeslkőrös-Jobbparti vízszabályozó társulatokból és a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatalból alakult meg a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, amelyet akkor még székhelyéről Debreceninek hívtak. Területe hazánk egyik legjobban csatornázott része. A szerteágazó, 3700 km öisszhossizúságú csatornahálózat egyenes vonalban Budapesttől Ikb. Taskantig érne. Az igazgatóság munkáját hat szakaszmérnökség segíti. Papp Ferenc igazgató (FOTOSZÖV Debrecen, foto Süli) A munkát, a feladatokat így foglalja össze Papp Ferenc, a 35 éves igazgató: „A káros belvizek levezetése után, virágzó termést biztosító öntözés. — a lakosságnak egészséges, tiszta ivóvíz, értékes exportot nyújtó halgazdálkodási” Az arányokra is rányomja bélyegét a táj és a feladat. Árvízvédelmi szakaszunk aránylag rövid, csupán a Tisza baiparti, a Körös jobbparti és a Berettyó partjának egy-egy, összesen 392 km-nyi része. A mezőgazdasággal kapcsolatosan vízgazdálkodásra szánt összeg 40%-a öntözésre, a többi belvízrendezésre fordítódik, hiszen a sík területeken egykor nagy károkat okozó belvíz elleni harc a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öntözés fejlesztésével egyenrangú feladata. A fiatal igazgatónak értékes támasza az irányítás munkájában Marchhart József főmérnök, műszaki vezető, a debreceniek szeretett „Józsi A Keleti Főcsatorna a hajózózsilipröl (Foto Bán, HT1)
