Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
18 VÍZGAZDÁLKODÁS Zalánffy László, az „újító-főmérnök” (FOTOSZÖV Debrecen, foto Süli) bácsi”-ja. Kepeiben 40 évié, 63 évét meghazudtoló aktivitással működik ezen a területen. Fiatal, kezdő mérnökként kerülit az Alsószabotcsi Ármentesítő Társulathoz, hogy egy életein át szolgálja a vízgazdálkodás ügyét. Munkájának elismeréseként nemrégiben tüntették ki „Szocialista Munkáért” érdeméremmel. A két vezető együttműködése — a jelentős fcotrlküiönibség ellenére is — mintaszerű. Csak így érthető, hogy 1960-ibam például az öntözött terület nagysága 70%ekial nőtt, a gépesítés foka 42%^ról 50-re emelkedett. Az év folyamán két, egyenként féllköbméfberes és három, egyenként 0,2 köbméteres kotróval, 4 tellajnyesőveü és 8 tológéppel növelte gépparkjukat .az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A rohamosan növekvő tervezési feladatok ellátására jíelentősen, mintegy 50 főre fejlesztették tervező-részlegüket is, de a tsz-ek, állami gazdaságok igényeit még így is csak éppen hogy ki tudják elégíteni. A Koisisuith utcai tiervezőrészleg vezetője Zalánffy László főmérnök, az egyik legnagyobb jielentőségű vízügyi újítás benyújtója. A Keleti-főcslartanna építésié során dolgozta ki új hullámvédelmi megoldását, az enyhe lejtésűre kiképzett csatomiaoldalt. A hullámok az enyhén lejtő partion felfutnak, majd rombolás nélkül elsimulnak. A gazdaságos pairtkiképziés a partok kövezett -kialakításának elhagyásával évi 5 millió forintot hozott népgazdaiságunfcniaik és 50 000 Ft-ot az újítónak. Természetesen nemcsak a tervezőmunkát végzők tűnnek ki sikerekkel. A fejlődésben levő gépműhelyben nem egy olyan kiváló szakmunkás dolgozik, mint Fényi Károly csoportvezető, „kiváló dolgozó”. 1948-ban került a debreceni vízügyi igaizgaltósáighoz és oroszlánrésze volt abban, hogy az összeszedett, roncsokból újjáépített szivattyú-erőgépek megkezdhették munkájukat. Nem egy, általa több, mint 10 éve munkába állított Maybach szivattyú-amatőr fut még ma is (kifogástalanul. Németh Piroska és Csiapregi László gépészmérnökök a tsz-ék esőztető berendezésiednek üzembeállításánál, Budai Zoltán öntöző -techn ik us a K. IV.-fürt kísérleti üzem-tervének megvalósításával érteik el kimagasló eredményt. Szabó János és Orttó-czd István főmérnökök pedig kiemelkedő eredményeket érték el az öntözésre berendezett területek művezetésében. Szinte naponta dolgoznak ki új megoldásokat az öntözés gazdaságosabbá tételére. A vízügyi igazgatóság dolgozói a társadalmi munkából is kiveszik részüket. Legutóbb a debreceni városi tanács felkérésére megtervezték és a tanács adta anyagból megépítették Debrecen legújabb idegenforgalmi -.nevezetességét, a szökő-kutat. A Kossutih-szdboir előtti kút negyedóránként zenedarabok kezdő akkordjait íjátsza. Esténként pedig színes fényszórók világítják meg a magasba szökkenő vízkévéket. A kút szivattyús, cirkulációs rendszerű. A most készülő, debreceni IBUSZ-ismentetőban méltán jelképezi nemcsak Debrecen városát, hanem a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak önzetlen munkáját is. Die nemcsak a szökőkurbat, hanem ivóvizet, ipari vizet szolgáltató kutak is szaporodnak a tiszántúliak munkája nyomán. Panaszkodnak, hogy a lákosság sokszor a csak nagy mélységből felszínre hozható csorgó^vázű kutakhoz ragaszkodik, mert a „húzós” kutak vize reggelre vasassá válik. Biztató kísérleteket folytatnak műanyag béléscsövek alkalmazásával — amelyek egyszerre megszüntetnék ezt a jogos, de vízpazarláshoz vezető kívánságot. Kísérleteznek a csőkutakkal is, de csak a vízügyi -igazgatóság délkeleti területem, ahol a csatornahálózat hiánya, s a talaj alkalmassága célszerűvé teszi ennek a módszernek az alkalmazását. Debrecennek új szimbólumot adott a vízügyi igazgatóság szökókútja, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén ugyaniakkor -méltán dicsefced-Fényi Károly csoportvezető (FOTOSZÖV Debrecen, foto Süli)
