Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 13 amely a kisvizű időszak alatt ás 'biztosítja a szükséges vízmennyiséget. Ez a tároló Miihálygerge község határában, a Dobroda paták balpartján létesül. A 3 millió nr térfogatú tarozás a Dobroda menti Litke—Salgótarján területének ivóvízellátását biztosítani tudja még a legszélsőségesebb hidrológiai viszonyok között is. E terület vízigénye — a távlati igényeket is figyeiemibevéve — 10 000 т3/пар. Ezzel Litke, Mihálygerge, Kananasfceszi, Karancslapujtő, Kamm csberény, Karan csal ja és Salgótarján egészséges ivóvízellátásának kérdésiét oldjuk meg. A tervezés folyamatban van, a kivitelezés a II. ötéves tervidőszakban megindul, befejezés, ill. teljes üzemeltetés 1966-ra várható. Ugyanekkor az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízta a Vízügyi Tervező Intézetet a középnógrádi terület ivóvízellátása tervének elkészítésével, ugyancsak víztárolók létesítésével. A lengyendi tározó Nemiti, Kisterenye, Kazár, Vizslás, Nagybátony, Mátraverébély, Tar, Hasznos és Pásztó községek vízellátását fogja biztosítani. A Heves megyei Bodony község melletti Bükki patakon, Ш. annak völgyében létesítendő tározó pedig Mátramindszent, Dorogháza, Szuha, Nádujíalu, Mátranová'k és Homokterenye községék részére fogja az egészséges ivóvizet szolgáltatni. Az említett, három regionális vízmű az elgondolások szerint egymással összekapcsolva működne úgy, hogy a három rendszer egymást segítve a legkedvezőtlenebb körülmények esetén is — biztosítsa az említett körzetek ivóvízellátását. Ez, bár Észak- és Közép-Nógrád ivóvízellátását megoldja. Azonban — mint már előbbiek során------------is említettem — megoldásra vár a falusi lakosság vízellátása helyzete, mert a megye egész területén a magán- és közkutalk nagy része fertőzött vizet ad. Bár a felszabadulás előtti időkhöz viszonyítva javulás van, de ennek mértéke Siemmiképpen sem kielégítő. Ugyanis a használatban levő és nem kielégítő vizet adó magán- és közkuták szennyezettsége még mindig 70% körül mozog. A kérdés megoldása tehát halaszthatatlan feladat. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet az elmúlt évek folyamán felderítette és kidolgozta a megyei víztárolási lehetőségeket. Az ez évben kiadott rendkívül értékes tanulmánya szerint a megyében 19 helyen létesíthető 'víztároló és ezek segítségével nemcsak a megyei egészséges ivóvízellátás kérdése oldható meg, hanem ezenfelül még a mezőgazdasági többtermelést elősegítő, jelentős mérvű öntözéses gazdálkodás is létrehozható. A lehetőségek feltárása azonban még nem elegendő, azokat meg is kell valósítani. Ennek útja elsősorban a jó szervező és felvilágosító munka, hogy az állami támogatás mellett — ugyanúgy, mint a törpevízművek építésénél — tanácsaink, tanácstagjaink, a tömegszervezetek vezetői és rajtuk keresztül az érdekelt lakosság megértse és felismerje a jó ivóvízellátás fontosságát, s saját erővel, társadalmi munkával segítse elő a minden igényt kielégítő végleges vízellátás megoldását. A szervező munkának ez a része nem új előttünk, hiszen nagyon sok területen találkozunk a megye lakosságának társadalmi téren végzett lelkes munkájával, s bízom abban, 'hogy az összefogás nagy ereje e téren is meghozza a kívánt eredményt. ►-%>--------------------------A tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolata A vízgazdálkodási feladatok sikeres és gazdaságos megoldásához elengedhetetlen, hogy a tudományos kutatás idejében feltárja a megvalósítás előfeltételeit, alternatív kiviteli lehetőségekből meghatározva a legmegfelelőbbet és kisebb hibahatárok között megállapítsa a valószínű eredményeket. A tudományos kutatómunkát tehát össze kell egyeztetni a vízgazdálkodás fő feladataival, fejlődésének irányvonalaival. Az összhang kialakítása igen fontos, mert a tudományos kutatás csak akkor tud a gyakorlat számára kellő időben megfelelő eredményeikkel szolgálni, ha már az alapkutatásait is a gyakorlati kérdések kutatásainak érdekében 'hajtja végre. Gyakran vetik fel a gyakorlat oldaláról, hogy a kutatás a gyakorlat szükségleteit nem elégíti ki idejében jól és gazdaságosan alkalmazható tudományos eredményekkel. Ezek az észrevételek a legtöbb esetben olyankor merülnek fel, amikor a gyakorlat a megoldandó kérdést későn, legtöbbször a megvalósulás idején, adja fel a tudomány művelőinek. Ilyenkor egyrészt nincs idő a megfelelő alapkutatásra, a téma alapos elemzésére, vitájára, az egész kérdés közgazdasági megvizsgálására és éppen ezért az eredmény legtöbb esetben csak a meglevő irodalomra támaszkodó lehet. Másrészt, amikor a gyakorlat a kutatásoknak feladatokat ad, nem veszi — természetesen nem is veheti — figyelembe, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi lehetőségeket. Ennek következtében komoly fennakadások állhatnak elő a rendszeres kutatómunkáiban és a tervszerűtlenség kedvezőtlenül befolyásolhatja más fontos kutatási terület tek munkáját is. Éppen ezért figyelembe kell venni, hogy a felmerülő feladatokat általában nem lehet azonnal és esetleg az egyes kérdések kiragadásával megoldani. Igen fontos tehát, hogy a vízgazdálkodás fejlesztésének célkitűzései és a tudományos kutatás célkitűzései között teljes összhang legyen,
