Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 7 Milyen eredményeket értek el eddig az újtípusú vízgazdálkodási társulatok? A társulatok életképességét és a helyi erők mozgósításában rejlő nagy lehetőségeket mutatja, hogy ma már 227 vízgazdálkodási társulat működik és 500 község határára kiterjedő érdekeltségi területük meghaladja a 2 millió holdat. E fiatal szervezetek, működésük megindulása óta mintegy 400 millió Ft értékű munka elvégzésére vállalkoztak, melyből ez ideig közel 200 millió Ft értékű munkát végeztek el, nagyrészt saját erőforrásaikból. Az állam 46 millió forint támogatást adott e munkákhoz. A társulati munkák révén eddig 2800 km hoszszú csatorna és kisvízfolyás rendezése valósult meg, 750 ezer hold vízkárnak kitett területen vált biztonságosabbá a termelés, 76 km hosszú nyári gát építésével és felújításával 30 ezer hold hullámtéri területnek a közepes árvizek elleni védelme valósult meg. A vízgazdálkodási társulatok 125 km öntözőcsatorna építésével már 18 ezer holdon gondoskodnak az öntözés üzemeléséről. 31 község lakossága alakított törpevízmű társulatot, ami 100 ezer falusi lakos egészséges ivóvízzel való ellátását tette lehetővé. Az eddigi társulati munkák haszna — közepes terméshozamokat figyelembe véve — 60 millió Ft évi többletjövedelemre becsülhető. Ez — nem számítva a törpevízmű társulatok munkájának mintegy 40 millió Fit-ot 'kitevő költségeit — 150 millió Ft körüli ráfordítást igényelt. Ez az összehasonlítás önmagában is (mutatja, hogy a mezőgazdasági többtermelést elősegítő helyi vízimunkákra fordított befektetések gyümölcsözőek. Többségükben 2,5—3 év alatt (bőségesen visszatérülnek. A továbbfejlődés (biztató jelének tekinthetjük, hogy a megalakult társulatok máris további 5 ezer km hosszúságú csatorna és kisvízfolyás rendezését és 72 km nyárigát építését és felújítását vették tervbe. Ezzel további néhány százezer hold terület vízrendezése érhető el. Az öntözőtársulatok újabb 60 ezer holdon kívánják megépíteni az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges csatornákat, műtárgyakat és megvalósítani az öntözés üzemelését. További 20 község vette tervbe ivóvízellátásának megoldását .társulati összefogás útján. Az ez évi 100 millió Ft értékű munkával szemben jövőre már 150 millió Ft értékű helyi vízügyi murika elvégzését irányozták elő. Ehhez az állam 28 millió Fit támogatást ad. Természetesen az állami főműveket elsősorban ott építjük meg és a helyi vízügyi munkákhoz ott adunk államai támogatást, ahol a vízimunkák elvégzésében érdekeltek sorompóba állítják saját erőforrásaikat is. A társulatok további feladatai A társulati munkák eredményei igen jelentősek, de a megoldásra váró feladatokhoz mérten még csak kezdeti sikereknek tekinthetők. Sokat kell tenni még annak érdekében is, hogy a meglevő társulatok teljes mértékben átfogják a működési területükhöz tartozó 2 millió holdnyi terület sokoldalú, de egymással összefüggő, helyi vízügyi feladatait. Azonban ezzel sem lehetnénk megelégedve, 'hiszen országunk belvízjárta területe megközelíti a 7 millió holdat, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület mi.nt.egy felét. A kisébb patakok és kisvízfolyások hossza 15 ezer km, a harmadrendű belvízcsatornáké 12 ezer km, mintegy 100 ezer kát. hold hullámtéri területet a közepes árvizektől védő nyárigátak hossza 350 km. Ezekhez kapcsolódnak azok a fontosabb vízügyi feladatok, amelyeket az állami erővel párosított társadalmi összefogás útján kell megoldani és a mind belterjesabbé váló mezőgazdaság igényeinek megfelelően fejlesztem. A beszámoló foglalkozott a vízgazdálkodás fejlődésével is, rámutatva, hogy az — mind a vízimunkák méreteit, mind azok szervezettségét és műszaki színvonalát tekintve — a felszabadulás óta minden korábbit felülmúló mértékben meggyorsult. Ezt követően kifejtette, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás milyen megnövekedőit követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben és milyen tartalékokat tár fel a vízgazdálkodás céltudatosabb, gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Rámutatott arra is, hogy a vízgazdálkodási (társulatok a mezőgazdaság szocialista átalakulásával új tartalmat nyertek: míg korábban főleg az egyéni gazdálkodók tömörülték soraikban, ma már a társulatok majdnem kizárólag szocialista nagyüzemek társulásai. Olyan m.agasafobrendű szervezeti forrnák, amelyekben több szomszédos termelőszövetkezet és állami gazdaság egyesül, hogy vízrendezési munkáikat, öntözőműveik építését közös összefogással, gyorsabban, gazdaságosabban és műszakilag megalapozottabban hajtsák végre és együttesen gondoskodjanak e művek rendszeres karbantartásáról. A társulatok működési területének 81%-a termelőszövetkezeti, 15%-a állami gazdasági terület és mindössze 4%-a tartozik az egyéni gazdaságokhoz. Mi jellemzi a vízgazdálkodási társulatok működését a szocialista mezőgazdaság körülményei között és melyek legfőbb jövőbeni feladataik? A beszámoló rámutatott arra, hogy a társulatok szervezésénél a helyi kezdeményezést párosítani .kell a társulati mozgalom felülről való céltudatos irányításával. Elérkezett az ideje annak, hogy a vízügyi igazgatóságok és a .tanácsok feltérképezzék a helyi vízrendezési és vízhasznosítási feladatok megoldása szempontjából legfontosabb területeket. Az alulról jövő kezdeményezések figyelembevételével úgy folytassák tovább a munkát, hogy előbb a nagyobb károsodásnak kitett területeken törekedjenek a 'társulatok szervezésére, továbbá ott, ahol a már megépült öntözőművek jobb hasznosítása és a helyi vízforrások felhasználása révén az öntözés a leggazdaságosabban megoldható. Alapvető elv, hogy a társulatok a vízgazdálkodásilag összefüggő egységet alkotó területre hozzuk létre lehetőleg úgy, hogy a helyi erők össze-
