Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
8 VÍZGAZDÁLKODÁS fogása -egyidejűleg kiterjedjen a káros vizek elvezetésére, az öntözésre, és a talajvédelmi munkákra is. E-zért a társulati szervező munkában a nagyobb tervszerűség érvényesítése megköveteli azt is, (hogy törekedjünk a többcélú társulatok létrehozására, az öntözőtársu-l-atok széleskörű fejlesztésére és a meglevő társulatok tevékenységének az öntözésre való kiterjesztésére. A jövőben azok a társulatok részesülnek nagyobb állami támogatásiban, amelyek működésük során célszerűen összekapcsolják a vízrendezési és vízhasznosítási feladatokat. Jó példa erre a Lókosp-atak mentén alakult társulat. A szocialista mezőgazdaság körülményei között mindinkább lehetséges és egyben szükséges is, hogy a közös vízgyűjtőterületeken levő mezőgazdasági nagyüzemiek társulatai ilyen összefüggő vízrendező, vízhasznosító és talajvédelmi munkáikat egységesen oldják meg. Az elhangzottak ráirányították a tanácskozás figyelmét azokra a lehetőségékre — köztük a munkák egyszerű eszközökkel, saját, házilagos kivitelben történő elvégzésére —, amelyek révén a társulatok által végzett munkák még gazdaságosabbá tehetők, majd rámutatott arra, hogy a társulatok megszilárdításának éis kiszélesítésének m-а -egyik legfőbb feladata műszaki munkájuk jobb szervezettségének biztosítása mellett a társulati ügyvitel, pénzgazdálkodás, -az ellenőrzés, egyszóval a vezetés színvonalának megjavítása, továbbá a társulati -demokrácia érvényesítése és a különböző társadalmi szervek segítségének igénybevétele. Az előadást számos hozzászólás követte, melyekből egybehangzóan -kitűnt, hogy a társulatok az elmúlt három év alait-t igen eredményes -munkát végeztek és az állami vízgazdálkodás fontos kiegészítőivé váltak. Kovács István elvtárs, a -MEDOSZ főtitkára felszólalásában többek között hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének a szocialista mezőgazdaság viszonyai között rendkívül jelentős szerepe van. Ugyanis a belterjesség növelésének, termelési okozásának egyik alapvető feltétele a vízrendezési, valamint a vízhasznosítási feladatok mi-előbbi elvégzése, ami viszont eredményesen csak az állami és társadalmi erők öszszefogása révén oldható meg. Kovács elvtárs felszólalásában -rámutatott -arra is, hogy a közvélemély formálása érdekében a kérdés jelentőségénél fogva az eddiginél nagyobb teret kell biztosítani a társulatok tevékenységével kapcsolatos propagandamunkának, amiből a szakszervezetnek is ki kell vennie a részét. Dr. Soós Gábor elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Nővényterm-elési Főigazgatóságának vezetője hozzászólásában rámutatott arra — amire egyébként több hozzászóló is utalt —, -hogy bár a társulatok eddig jelentős -tevékenységet fejtettek ki, azonban munkájukban bizonyos egyoldalúság mutatkozott meg. U-gyanis e tevékenységük eddig főleg a vizek kártételeinek megakadályozására irányult és viszonylag kis szerepet töltött be abban a vizek hasznosítása. Javasolta, hogy a társulatok terjesszék ki tevékenységüket a működési területükön jelentkező valamennyi helyi vízgazdálkodási feladat megoldására, tehát a káros víziek elvezetésére, az öntözésre és a talajvédelmi munkákra is. Ez feltétlenül indokolt, m-ert a helyi vízügyi fel-adatok a legtöbb területen egymással öszszefüggő, egymást kiegészítő egységet alkotnak. Soós elvtárs felszólalásában azt az általánosan kialakult véleményt is támogatta és megerősítette, hogy a meglevő öntözési lehetőségeink jobb kihasználása terén a vízgazdálkodási társulatok jelentős szerepet tölthetnek be és ennek érdekében munkájukat most elsősorban erre a feladatna kell összpontosítani. A hozzászólások lezárása után a tanácskozás határozati javaslatoit fogadott el, majd végezetül a húsz legeredményesebb munkát kifejtő társulat elnökének Dég-en Imre országos vízügyi főigazgató átadta „A vízgazdálkodás kiváló dolgozója” kitüntetést. Dr. László Ferenc főosztályvezető ►^»---------------Az esőztető öntözőberendezések gépészeti kérdései Az öntözéses gazdálkodás a mezőgazdasági termelésben világszerte egyre nagyobb jelentőségű 1-esz és a különböző öntözési módok mind hatalmasabb területeken szolgálják a több és -biztosabb termelés céljait. Hazánkban ez a térhódítás az ötvenes év-ek -elején ugrásszerűen -következett be, bár nem minden vonatkozásban egészséges elgondolások alapján. Ennek az időszaknak — a gépészeti berendezések területén — jellemzője volt, 'hogy bármilyen felszereléssel — m-ég a legrosszabb hatásfok-úakkal és leggazdaságtalanabakk-al is — de ki kellett szolgáltatni a mezőgazdaság által igényelt vízmennyiséget. A későbbi években a vízügyi egység megteremtése tette lehetővé, hogy a gépi vízkivételek — melyek akikor az öntözés gépészeti vonatkozásainak döntő többségét képezték — fokozatosan korszerűsítésre kerüljenek. Ez a folyamat azóta is tart és m-ég jelentős erőfeszítéseket tesz szükségessé a vízügyi szervek részéről a -gazdaságosság kellő mértékének eléréséig. Az utóbbi néhány évben — az iparilag legfejlettebb országok példája nyomán, valamint annak a hazai igénynek alapján, mely sürgetően követelte az öntözések technikailag korszerűbb megoldásait — a -hagyományos öntözési módok mellett előtérbe került az esőszierű öntözés. Már az elmúlt és az idei esztendőben is igen sok esőztető öntöző berendezés került a mezőgaz
