Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
6 VÍZGAZDÁLKODÁS Dégen Imre — az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője — beszámolóját mondja kertében egyre nagyobb jelentősége van a belterjes gazdálkodás kialakítása érdekében a vízrendezési és vízihasznosítási munkák. Ezek megoldása mind az állam, mind pedig az érdekelt termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttes érdeke. Itt nagy szerepe lehet a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének, 'mivel gyors eredmény csak úgy várható, íhia az állami vízügyi munkák mellett az érdekelt termelők összefognak és egyesítik erejüket a közös vízgazdálkodási feladatok megoldására. Az állami erőforrások hatékonysága csak akkor biztosított, ha art kiegészítik azok az erőfeszítések, amelyek az állami művekre támaszkodva létrehozzák és fenntartják a helyi vízgazdálkodás körébe tartozó művöket, amelyek a termelés szempontjából mind a vízrendezés, mind a vízhasznosítás tekintetében elengedhetetlenül szükségesek. Az elmúlt 3 év bebizonyította, hogy a helyi jellegű vízügyi munkák elvégzésének legcélszerűbb formája a vízgazdálkodási társulat, amely a kölcsönös önsegélyre felépülve oldja meg a termelőkre háruló feladatokat. A megnyitó után Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tartott beszámolót. Bevezetőben rámutatott arra, hogy míg a vízgazdálkodási társulatok 1958-ban megtartott első országos tanácskozása idején mindössze 14 társulat működött, addig ma már 227 ezek száma. A néhány éve még erőtlen mozgalom azóta kiterebélyesedett. Termőföldjeinknek a vízkároktól való megvédése, a víznek a magasabb terméshozamok elérése érdekében való hasznosítására végzett helyi jellegű, de összességükben nagy népgazdasági jelentőségű vízi munkák révén a társulatok immár hasznos 'és nélkülözhetetlen részévé váltak a mind nagyobb ütemben fejlődő magyar vízgazdálkodásnak. Az első országos tanácskozás helyesen állapította meg, hogy az előrehaladás meggyorsítása a vízgazdálkodásban csak úgy valósítható meg, ha az állami erőket az alapvető fontosságú vízilétesítmények fejlesztésére összpontosítjuk. Ezekhez kapcsolódva, az állam hatékony támogatásával fokozzuk a vízkárok elleni harc hatékonyságát, kiterjesztjük a talaj termőképességét növelő öntözőgazdálkodást és meggyorsítjuk a falusi lakosság ellátását egészséges ivóvízzel. Az állami főművek haszna nem mutatkozhat meg a termelésben, ha ahhoz nem kapcsolódik a termelő üzemeken belüli vízrendezési és vízhasznosítási feladatok megvalósítása. Viszont, a termelőüzemek helyes vízgazdálkodása sem nélkülözheti a szélesebb természeti, társadalmi környezetbe illeszkedő vizáiétesítmények'et. A nagyobb állami vízimunkák, árvédelmi művek, belvízlevezető és öntöző főcsatornák a (helyi vízügyi munkákkal együttesen alkotnak egységes rendszert. A társulati mozgalomnak az első 'tanácskozás óta bekövetkezett nagyarányú fejlődése nyomán még világosabban bebizonyosodott, hogy bár a vízgazdálkodás egységes állami irányítást igényel és az alapvető népgazdasági jelentőségű vízimunkák megvalósítása most és a jövőben is az állam feladata, a vízgazdálkodásban éppúgy, mint társadalmi és állami életünk minden területén, a munka csak akkor vezethet teljes sikerre, ha az állam tevékenységéhez a tömegek saját erőinek mozgósítása kapcsolódik. Az első tanácskozás idején és még az ezit követő éviben is a vízgazdálkodási társulatok nagyrészt egyéni gazdaságok társulásiad voltak. Mégis, már alakulásuk kezdetén az volt a célkitűzésünk, hogy cselekvő részesed és elősegítői legyenek a mezőgazdaság előtt álló kettős feladat megvalósításának, mely elválaszthatatlanul összekapcsolja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének történelmi fontosságú ügyét, a bőven termő, sok árut adó, magas színvonalú mezőgazdasági termelés kialakításával. Egész vízgazdálkodási tevékenységünket és a vízgazdálkodási társulatok fejlesztését is ennek a feladatnak rendeltük alá. Az első tanácskozás óta eltelt időszakban a mezőgazdaság szerkezetében végbement 'hatalmas változás — melynek eredményeként ma már a szántóterület 77%-a tartozik a szocialista szektorhoz — a vízitársulatok életében is mélyreható változást eredményezett.