Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 5 év távlatában az öntözéses termelésbe. Nagyon fontos, hogy felhagyjunk az előző évek gyakorlatával, amikor csak évről évre, a szinte spontán jelentkezések alapjián határoztuk meg az öntözéses termelés területi kiterjesztését. Ez volt az oka, hogy gyakran nem a mezőgazdasági üzemeket szerveztük a leggazdaságosabb öntözéses termelésre, hanem a vizet vittük el az éppen öntözésre jelentkező mezőgazdasági üzemekhez. Bizonyos az, hogy ha a gazdaságos vízszolgáltatás, az öntözést leginkább megháláló talajok kiválasztása, valamint az egyes mezőgazdasági üzemek felkészültsége (anyagi ellátottsága, szakértelme stb.) alapján határozzuk meg az öntözéses termelésbe kapcsolandó területeket, akkor az előző évekhez mérten még nagyabb mértékben tudjuk növelni az öntözéses termelés gazdaságosságát. Az ilyen felmérés nemcsak az irányító vízügyi és mezőgazdasági szerveknek ad biztonságot a vezetésben, hanem alapot nyújt az öntözésbe vonandó mezőgazdasági üzemeknek is termelésük távlati fejlesztéséhez. Azok a mezőgazdaságii üzemek, amelyek öntözéses termelésre rendezkednek be, ismerve az öntözhető terület növelésének lehetőségeit, állóeszközeiket, állatállományukat és szakmai felkészültségűiket olyan irányban fejlesszék, hogy az teljes egészében megfeleljen az üzem, a növénytermelés eme gazdaságos módszerének kihasználására. A felhasználható vízkészletek, az egyes területek és mezőgazdasági üzemek öntözéses termelésének gazdaságosságára vonatkozó adatok nagy biztonságot adnak a mezőgazdasági és vízügyi szerveknek ahhoz, hogy az öntözéses termelés éves operatív programját szervezettebben készítsék elő és kevesebb kapkodással, szükségmegoldással valósítsák meg. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert az ez évi öntözéses termelési iterv megvalósítását nagymértékben befolyásolta az újonnan öntözésbe vonandó területeik, mezőgazdasági üzemek gyakran megkésett 'kijelölése. Ezt a 'hiányosságot már a következő évben fel kell számolnunk éppen azáltal, hogy több évre előre meghatározzuk egyegy területen az öntözéses termelés kiterjesztését,-------------------------tóimnak éves ütemét. Így válik lehetővé, hogy az éves program elkészítésénél már döntő mértékben az öntözés üzemeltetésének gazdaságossági számítása és a műszaki feladatok megtervezése lesz a kijelölési eljárás fő feladata. Ez meggyorsítja a munkát és lehetővé teszi, hogy az öntözőtelepek a termelési igényeknek megfelelően időre, jó minőségben elkészüljenek. Az öntözéses gazdálkodás nagyarányú kiterjesztése azt jelenti, hogy sok állami gazdaságot, termelőszövetkezetet kell újonnan bevonni az öntözéses termelésbe, illetve a mezőgazdasági üzemek tömegesen válnak öntözéses termelésre specializált gazdaságokká. Ezekben az üzemekben az öntözés hatékonysága attól függ, hogy felszerelésükkel, szakmai felkészültségükkel el tudják-e látni az öntözéses termelés nagyobb igényeit. Ezért a vízügyi szerveknek és a mezőgazdasági szerveknek egyaránt nagy gondot kell fordítandók arra, hogy megtanítsák az öntözéssel foglalkozó üzemek szakembereit, munkásait, az öntözés agrokémiai és műszáki fogásaira és a kezdeti időben öntözőgépeilkkel adjanak segítséget az öntöző telepek korszerű üzemeltetésének biztosításához. Ebből a szempontból nagyon jók a tapasztalatok az ún. propaganda öntözőbrigádok, valamint az egyes vízügyi igazgatóságoknál 1960-ban kísérletként beállított üzemeltetési csoportok munkáját illetően. Indokoltnak látszik ezeknek a szervezeteknek továbbfejlesztése, hogy munkájuk még hatékonyabban segítse, különösen a termelőszövetkezetek öntözéses termelését. A mezőgazdasági és vízügyi szervek munkájának összehangolására nagyon jól beváltak a megyei öntözési operatív bizottságok. Ezeknek a bizottságoknak a munkáját hasznos továbbfejleszteni, mert ez lehetőséget ad arra, hogy az öntözéses termesztésiben érdekelt összes szervek munkáját egyeztessék, meghatározzák, kinek mi a feladata a termelési tervek sikeres megvalósításában. Bizonyos az, hogy ha a mezőgazdasági és vízügyi szervek tovább javítják az együttműködést, az öntözéses termelés második ötéves tervét maradéktalanul megvalósítjuk.------------11 vízgazdálkodási társulatok II. országos tanácskozása Nagy jelentőségű értekezlet színhelye volt november 18-án a debreceni Déri Múzeum díszterme. Vízügyi és mezőgazdasági szakemberek, társulati és termelőszövetkezeti elnökök tanácskoztak itt az illetékes társadalmi, valamint tanácsi szervek vezetőinek bevonásával a vízgazdálkodási társulatok munkájáról, — megvonva azok eddigi működésének mérlegét és iránymutatást adva további munkájukhoz. A tanácskozáson elhangzott referátumból és az azt követő hozzászólásokból kitűnt, hogy az újtípusú vízgazdálkodási társulatok alig hároméves múltra visszatekintő működése fényesen igazolja a helyi érdekű közös vízügyi feladatok megoldására irányuló társadalmi összefogás sikerét. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB elnöke megnyitó beszédében — többek között — a következőket mondotta: országos értekezletünk feladata, hogy elemezzük a vízgazdálkodási társulatok első tanácskozása óta elért eredményeket, megvizsgáljuk helyüket a nagyüzemi mezőgazdálkodás előretörésével előállott új helyzetben és meghatározzuk soronkövetkező feladataikat. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése követ-
