Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-09-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 19 Hegedűs Lajos főmérnök értékelik határozottságát, bátorságát. Érdemes végighallgatni, mindenki milyen lelkesedéssel, szeretettel beszél munkájáról. Mindnyájan tele vannak optimizmussal, tervekkel, új és új gondolatokkal, okosan megvitatják a nehézségeket is és hangjukon érezni: biztosan tudják, hogy legyőzik azokat. Az új gépek, amit a gépbemutatón láttak, mindenkit foglalkoztatnak. Erről is sok szó esik. Ez a jövő, — mondják: a sok és jó gép. Még többet, még gazdaságosabban fogunk dolgozni és levesszük a nehéz munka terhét kubikosaink válláról. Munka a vízminőségi laboratóriumban. Senki sem beszél egyéni haszonról, vagy egyéni érdekekről. Közös munkával harcolnak a több és jobb termésért, a dolgozó nép, mindnyájunk közös érdekéért. S. L. Miskolc vízellátása Irta: FEKETE LÁSZLÓ. Miskolc Megyei Jogú Város Tanácsa VB. elnöke. Miskolc város, mint a borsodi iparvidék fejlődő központja — rendkívül nehéz feladatok elé állítja a város fejlesztésével foglalkozó szerveket és hatóságokat. E feladatkörön belül természetesen nagy súllyal jelentkezik a város közmű hálózatának fejlesztése, tekintettel a város különleges helyzetére. Ennek okát több tényezőben kell keresni. Ezek közül az első és döntő a város keletkezésének körülményeire vezethető vissza. Ugyanis a jelenlegi Miskolc területén 1950-ig tíz önálló település élte egymástól független életét. Ezen időpont után a települések közigazgatási egységbe való összevonásával — egyik napról a másikra — alakult ki a jelenlegi város. Második okként meg kell említeni a város földrajzi fekvését és azt a körülményt, hogy mintegy átlagos 1—1,5 km széles és 13 km hosszú völgyben helyezkedett el. Az említett települések közül közmüvekkel ellátva csak a régi Miskolc volt, melynek területe általában megegyezett a jelenlegi I. kerületi tanács területével. Ez az a terület, ahol már a felszabadulás előtti időszakban is tűrhető közműellátottság volt, míg az ezen területhez csatolt peremrészeken intézményes közműellátásról nem beszélhetünk. A jelenlegi Miskolcot tehát egy politikai és jogi aktus hozta létre, s ezen körülmény határozta meg a város közműellátottságának fejlesztési irányát, ezen belül a vízellátást is. A városi tanács megalakulásának időpontjában azzal a feladattal állott szemben, hogy egyrészt biztosítsa a lehető legrövidebb időn belül az egész város területén a lakosság egészséges vízellátását, másrészt a város fejlesztésével párhuzamosan gondoskodjon a várható fejlődés igényeinek kielégítéséről. E kettős feladat mellett, mint további nehézség jelentkezett, a város általános rendezési tervének hiánya, illetve ezen rendezési terv készítésének mai napig való elhúzódása. Nyilvánvaló tehát, hogy e kettős feladatot és a kapcsolódó nehézségeket a tanács egyedül
