A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.2. Vízhasznosítás - 4.21. A települési és az üzemi (ipari, mezőgazdasági) vízellátás, a használt vizek elvezetése, tisztítása és elhelyezése
52. táblázat A csatornahálózat fejlesztése Megnevezés 1980 Fejlesztés 2000 Ellátott lakosság (ezer fő) 4 340 2 860 7 200 Csatornahossz (km) 7 429 11 571 19 000 Csatornasűrűség (m/fő) 1,71 4,00 2,63 A települési szennyvizek tisztítása A hatvanas évekig lényeges kapacitású közüzemi szennyvíztisztító telep nem épült; ezért a csatornázott települések szennyvizei tisztítatlanul kerültek a befogadókba, a csatornázatlanoké pedig a talajvizet szennyezték. A háztartásokból származó szennyvíz a befogadók öntiszitulóké- pességével lebontható volt. A szennyvíz mennyiségének növekedése és minőségének változása miatt viszont nőtt a környezeti veszélyesség, és előtérbe került a szenny vizek tisztítása. A szennyvíztisztító telepek kapacitásának növekedése nem tartott lépést sem a közüzemi vízellátás fejlődésével, sem pedig a csatornázás kiterjesztésével. Az elvezetett szennyvíznek ezért jelenleg csak egy része kerül — mechanikai és biológiai tisztítás után, és ártalommentesen — a befogadóikba. Az ezredfordulóra célszerű lenne elérni, hogy a településekről származó szennyezett víz a befogalókat ne károsítsa. Számításba véve, hogy az ezredfordulón a vízzel ellátott lakosság egy része szennyvizét nem a közcsatornába, hanem más módon — környezeti ártalmak nélkül — fogja elhelyezni, a szennyvíztisztítás arányai az 53. táblázat szerint alakulhatnak. A szennyvíztisztítás ilyen fejlesztése a környezeti ártalmakat jelentősen csökkenti. A feltételek közül ki kell emelni a tisztítótelepek hatásfokának, terhelhetőségének növelését, a csatornába kerülő ipari szennyvizek előzetes tisztítását, és a szennyvíziszapok ártalommentes, részben mező- és erdőgazdasági hasznosítású elhelyezését. Az ipar használt- és szennyvizének elhelyezése Az ipari használt vizek nagyobb része szeny- nyező anyagot nem tartalmazó hűtővíz; kisebb része viszont az élővizekre, a közcsatornákra és az emberi környezetre ártalmas szennyvíz. A kibocsátott szennyvíznek egy részét (1980-ban kb. 30%-át) — elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban — a közcsatornahálózatba vezetik. Nagyobb része közvetlenül (részlegesen tisztítva) folyik be a vízfolyásokba. (A hűtővíz- és szennyvízkibocsátás adatait az 54. táblázat tartalmazza.) A villamosenergia-ipar vízfelhasználásának növékedése következtében a kibocsátott hasz- nálfvíz hőterhelése a vizek élővilágában és a jégjárásban okozhat változást. Az egyéb ipari vízihasználók szennyvízkibocsátásának adatai azt mutatják, hogy a kibocsátott Az elvezetett szennyvizek tisztítása 53. táblázat Megnevezés 1985 2000 Mennyiség megoszlása Mennyiség megoszlása (ezer m3/nap) % (ezer m3/nap) % Mechanikailag és biológiailag tisztított 1300 50,9 3280 85,9 Mechanikailag tisztított 300 11,8 540 14,1 Tisztítatlan 950 37,3 — — Összesen 2550 100,0 3820 100,0 54. táblázat Az állami ipar szennyvízkibocsátása (millió m3), (%) Év Villamosenergia-ipar Többi kiemelt i parág összesen Szennyvíz és használt víz Szennyvíz A (2)-bői kellően tisztított Szennyvíz és használt víz Szennyvíz Az (5)-ből kellően tisztított Szennyvíz és használt víz Szennyvíz A (8)-ból kellően tisztított 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1965 972,5 45,3 4,7 32,6 72,0 521,3 356,4 68,4 183,7 51,5 1493,8 401,7 26,9 216,3 53,8 1970 1163,5 65,7 5,6 31,2 47,5 545,9 456,9 83,6 88,1 19,2 1709,4 522,6 30,6 119,3 22,8 1980 2319,5 54,8 2,4 14,7 26,8 603,9 392,1 64,9 111,6 28,5 2923,4 658,7 22,5 126,3 19,2 59
