A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.2. Vízhasznosítás - 4.22. Mezőgazdasági vízhasznosítás
szennyvíz mennyisége az utóbbi 10 évben (1970 és 1980 között) a technológiai vízhasználat jelentős növekedése ellenére (77%) abszolút értékben mintegy 14%-kal csökkent, és így aránya az 197Ô. évi 30%-ról 15%-ra változott. Nem változott azonban lényegesen a kellően tisztított szennyvíz mennyisége. A jövőre vonatkozóan ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a víztakarékosság kedvező tendenciája mellett az ipari szennyvizek tisztítására kell fordítani a fő figyelmet. Ez azért fontos, mert az ipari szennyvizek a víztisztítási többletköltségek, a hav áriák elhárítása, a termékek minőségi kárai, a fokozott korrózió és más járulékos károkat okozó tényezők révén jelenleg mintegy 1 milliárd Et évi kárt okoznak. Az ipari szennyvíz mennyisége a következő 20 évben feltételezhetően csak mérsékelten fog növekedni (a teljes vízkibocsátás valószínűleg az 55. táblázat szerint alakul). 55. táblázat Az ipar használt- és szennyvízkibocsátása (millió m3/év) Megnevezés 1980 1990 2000 Villamosenergia-ipar* 2320 4126 6840 Egyéb iparágak 604 740 820 Ebből szennyvíz 447 585 740 összesen 2924 4868 7660 * Frissvízhűtés feltételezésével. Annak eléréséhez tehát, hogy a felszín és felszín alatti vízkészletek veszélyeztetettsége megszűnjön, ne következzenek be visszafordíthatatlan vagy csak nagy költséggel kiküszöbölhető, káros ökológiai következmények, fejleszteni kell az üzemen belüli szennyvíztisztítást. Az ennek során keletkező melléktermékek újrahasznosítása az iparnak is fontos érdeke. A mezőgazdaság szennyvizeinek elhelyezése és tisztítása A nagyüzemi állattartó telepeken jelenleg évenként mintegy 42 millió m3 szennyvíz (40% hígtrágya, 50% trágyalé, 10% szennyezett csapadékvíz) keletkezik. Ennek 125 000 tonnára becsülhető tápanyagértéke van (45% nitrogén, 12% foszfor és 43% kálium), ami a növénytermesztés számára jelentős tápanyagtartalékot jelent. Ennek ellenére a hígtrágyának csak kis részét hasznosítják, illetve helyezik el ártalom- mentesen. A következő 20 évben mintegy 50%- os növekedést lehet feltételezni, következtetve a vízhasználatok mennyiségi növekedéséből. A melléküzemági, elsősorban élelmiszeripari telephelyeken keletkező, ma még viszonylag kevés szennyvíz elsősorban azért érdemel nagyobb figyelmet, mert ezt többnyire kisebb patakokba, belvízcsatornákba vezetik, vagy elszikkasztják; ezekben a befogadókban pedig a kis mennyiségek is jelentős vízminőségromlást okoznak. 4.22. Mezőgazdasági vízhasznosítás Hazánkban a mezőgazdasági vízhasznosítás gyorsütemű fejlesztése a felszabadulás után következett be. Megépült a Tiszalöki Öntözőrendszer, majd a Kiskörei Vízlépcső és főcsatornáinak üzembe helyezésével kialakult a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer (16. ábra). Az ország egyéb területein részben mesterséges csatornákra (pl. a Kiskunságban), részben az élővízhálózatra épülve létesültek a mezőgazdaság vízellátását szolgáló rendszerek. Az öntözés és a halastógazdálkodás fejlődésének alapját ezek a létesítmények tették lehetővé. A helyi vízkivételek csak kisebb jelentőségűek, elsősorban azokon a területeken, ahol egységes vízellátó rendszer nem alakítható ki. Az öntözés Éghajlati viszonyaink között az öntözésnek általában kiegészítő, a vízhiányt pótló jellege van (17. ábra), és csak bizonyos kultúrák esetén feltétele a termelésnek. Az elmúlt negyven évben kiépült nagy vízellátó rendszerek kihasználása konjunkturális okokhoz, elsősorban az időjárás száraz periódusaihoz kötődött. Az öntözés még ott sem vált az agrotechnikába szervesen beépülő rendszerré, ahol ez kívánatos lett volna (pl. a zöldségtermesztésben). A 18. ábrán a fejlődést bemutató vonal csúcsai 1950 és 1955 között a rizstermelés elterje56. táblázat A berendezett és megöntözött terület alakulása (1955 és 1980 között) (ezer ha) Megnevezés 1955 1960 1965 1970 1975 1980 Berendezett terület 126,8 146,7 390,1 523,1 391,9 328,8 Megöntözött terület 91,5 94,7 99,8 113,3 157,3 134,8 Megöntözött terület a berendezés %-ában 72,2 64,6 25,6 26,8 40,1 41,0 60
